|
|
Várhatóan egy-két éven belül elindulhat az a folyamat, mely keretei között Pest megye leválhat Budapestről, jelentette be elsőként Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára.
A szétválási folyamat elindításának érdekében egy olyan munkacsoportot állítottak fel, melynek elsődleges feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, melyek a szétválást segítik elő. A magyar kormány már jelezte Brüsszel felé a közép-magyarországi régióra vonatkozó változtatás igényét, de a konkrét változtatásokat 2016 februárjáig kell benyújtania.
A régiók fejlettség szerinti besorolását az Európai Unió az egy főre eső GDP alapján határozza meg, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban az alábbiak szerint:
- kevésbé fejlett régiók GDP-je nem éri el az EU27 átlagának 75%-át,
- átmeneti régiók GDP-je az EU27 átlagának 75%-a és 90%-a között van,
- fejlettebb régiók GDP-je meghaladja az EU27 átlagának 90%-át.
Magyarország 6 régiója a kevésbé fejlett régiók közé, a Közép-Magyarországi régió (Budapest és Pest megye) – mivel az egy főre eső GDP az EU átlag fölött helyezkedik el (107,3%), a fejlettebb régiók közé tartozik.
A hazánknak legjelentősebb uniós forrásokat biztosító Strukturális Alapok célja a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatása, ezért abból támogatást kizárólag az unió hátrányosabb régiói kaphatnak. Ezért mindaddig, míg Budapest és az agglomeráció fejlettebb az EU átlagnál, a közép-magyarországi régió nem tud jelentős területfejlesztési támogatásra pályázni.
Jól szemlélteti a nagyságrendi különbséget, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban Magyarország összesen 25,3 milliárd euró támogatást kaphatott a Kohéziós Politika keretében, ebből 14,2 milliárd euró érkezett az említett Strukturális Alapokból azaz kizárólag a 6 fejletlenebb régiónak, míg a maradék 8,6 milliárd euró támogatás a Kohéziós alapból, amelyen mind a 7 régió osztozott.
BŐVEBBEN
Október 13-ával a Nemzeti Földalapba tartozó, 3 hektár alatti földterületek meghirdetésével indul el az állami földek egy részének tulajdonba adása a magyar gazdák számára a Földet a Gazdáknak Program folytatásaként.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a mai nappal mintegy 2.700 darab 3 hektár alatti földrészlet hirdetményét jelenteti meg a honlapján (www.nfa.hu). Október 15-ével további 3.700 darab megvásárolható földrészlet adatait teszi közzé a szervezet. Ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozza a további értékesítésbe vonható mintegy 25.200 darab földrészlet listáját, majd folyamatosan teszi közzé a hozzájuk kapcsolódó értékesítési hirdetményeket.
A 3 hektárnál nagyobb, nyilvános árverésen értékesíteni tervezett földrészleteket tartalmazó árverési hirdetmények október 15-ével jelennek meg. Elsőként hat megyére, majd folyamatosan az összes megyére vonatkozóan megtekinthetők lesznek az NFA honlapján és a megyei kormányhivatalokban.
További információk az NFA honlapján találhatók.
Az Európai Bizottság elfogadta az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának 2016-17-re szóló új munkaprogramját, így a következő két évben mintegy 16 milliárd eurónyi, közvetlenül Brüsszelben megpályázható kutatási, fejlesztési és innovációs pénzügyi keret nyílik meg. Erről szól az Európai Bizottság 2015. október 13-i sajtóközleménye:
A következő két évben az Európai Bizottság mintegy 16 milliárd EUR kutatásba és innovációba történő befektetésével javítja az EU versenyképességét a Horizont 2020 (az EU kutatási és innovációs finanszírozási rendszere) keretében. Miután ma elfogadta az 2016/17-es új munkaprogramot, az Európai Bizottság a következő két évben mintegy 16 milliárd EUR-t fektet kutatásba és innovációba a Horizont 2020 (az EU kutatási és innovációs finanszírozási rendszere) keretében.
Az új 2016–17-es munkaprogram egy sor pályázati felhívás, közbeszerzés és más intézkedés – például a Horizont-díjak – révén kínál finanszírozást összesen több mint 600 témában. A programok szerkezete tükrözi a Horizont 2020 átfogó rugalmasságát, amely az EU hosszú távú prioritásaira és a legsürgetőbb társadalmi kihívásokra fókuszál, miközben a váratlanul felbukkanó problémákra – pl. betegségek megjelenése – adott választ is lehetővé teszi.
A program számos, több területre kiterjedő kezdeményezést is támogat: az európai feldolgozóipar modernizálása (1 milliárd EUR); az automatizált gépjárművekkel kapcsolatos technológiák és szabványok (több mint 100 millió EUR); a tárgyak internete (139 millió EUR) az EU gazdasági ágazatainak digitalizálásáért; Ipar 2020 a körkörös gazdaságban (670 millió EUR) az erőteljes és fenntartható gazdaságokért; intelligens és fenntartható városok (232 millió EUR) a környezetvédelmi, közlekedési, digitális és energiahálózatok városi környezetbe történő jobb integrálásáért.
BŐVEBBENA 2014-2020-as uniós ciklusban mintegy 1200 milliárd forint a K+F+I célokat szolgáló keret, amelynek nagyobb része az Európai Unió strukturális alapjaiból GINOP és VEKOP forrásokból érkezik, kisebb része pedig a Magyar Innovációs Alapból, amelynek évenkénti költségvetése mintegy 80 milliárd forintot tesz ki.
Az október 6-án megjelent kormányhatározatban módosított GINOP menetrend szerint ebből a keretből idén összesen 247,5 milliárd forint jut kizárólag vidéken megvalósuló kutatás-fejlesztési projektekre, a Budapest és Pest megyében megvalósuló fejlesztéseket támogató VEKOP pályázatokban a K+F keret 13 milliárd forint, míg az Innovációs Alap további 27,1 milliárd forintos kerettel támogatja az innovatív ötleteket.
Vállalkozások szempontjából idén már több K+F pályázat is megjelent, ugyanakkor ezek többsége kizárólag a jelentős tőkeerővel rendelkező vállalkozásoknak szól, az induló vállalkozások és projektötletek számára a pályázati feltételek nem teljesíthetőek.
Jó hír azonban a kezdő vállalkozásoknak, hogy még további három fontos K+F pályázat megjelenése várható idénre, és ebből kettő kifejezetten a kezdő vállalkozások innovatív fejlesztéseit támogatja. Lássuk, melyek ezek a pályázatok.
BŐVEBBENAz Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása címmel jelentek meg azok a felhívások, amire elsőként pályázhatnak az aktív mezőgazdasági termelők a Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban.
A Miniszterelnökség október 8-án megjelent pályázati felhívásai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatását és a környezet megóvását célozzák meg.
BŐVEBBENMegjelent a Magyar Közlönyben a Kormány 1721/2015. (X. 6.) Korm. határozata, mely tartalmazza a Vidékfejlesztési Program idei pályázati menetrendjét. A most kihirdetett pályázati menetrend szerint idén 710 milliárd forintnyi vidékfejlesztési pályázat meghirdetése várható az alábbiak szerint:
Forrás: Magyar Közlöny
Megjelent a Kormány 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat módosításáról, azaz megjelent a 2015. évi módosított GINOP menetrend. A beígért és megemelt új éves fejlesztési keret 902,5 milliárd forint.
A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás
Sajtószemle: Világgazdaság Online - 2015. október 7.
Új megjelenési határidőt kaptak az uniós gazdaságfejlesztési pályázatok, de nőtt a keret is. Az eredeti tervek szerint szinte már az összes idénre tervezett felhívást ki kellett volna írni, ám december vége lett az új céldátum. Közben hivatalosan is kihirdették, hogy lakossági energiahatékonysági pályázatot nem írnak ki ebben az évben.
Megjelent végre az a kormányrendelet, amely támpontot ad a vállalkozásoknak, hogy nagyjából mikor számíthatnak azokra az uniós pályázatokra, amelyekre eddig mindhiába vártak. Az eredeti menetrend szerint ugyanis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak (Ginop) mintegy ötven felhívása legkésőbb őszig elérhetővé vált volna, ám csak huszonkettőt sikerült kiírni. A kormányzat azzal indokolta a késlekedést, hogy menet közben újragondolták és jobban az igényekhez igazították a támogatásokat.
Így aztán, ahogyan a legfrissebb Magyar Közlönyből kiderül, a Ginop 2015. évi pénzügyi kerete 902 milliárd forintra nőtt. Ez több mint 150 milliárd forint pluszt jelent a még tavasszal közzétett első hivatalos tervhez képest. Menet közben egyes pályázatoknál már történtek keretemelések, így a legutóbbi állapothoz nézve 74 milliárd forinttal lett több pénz a Ginopban. A tervek szerint 2017-ig a Ginop teljes, 2700 milliárd forintos pénzügyi kerete megnyílik a pályázók előtt.
Az idén megjelent K+F pályázatok, így a K+F+I tevékenységét támogató 50 milliárd forintos felhívás is sokban hasonlít a korábbi időszak kiírásaihoz, azonban van néhány lényeges eltérés, amelyeket érdemes áttekinteni. Ráadásul a pályázati kiírás megjelenése óta az elmúlt napokban érdemben módosult, ezért fontosnak tartjuk, hogy a lényeges változásokra is felhívjuk figyelmüket. Az alábbiakban részletezzük a legfontosabb eltéréseket, illetve utólagos módosításokat:
Korábban a kutatási-fejlesztési célt szolgáló eszközök és felszerelések (műszaki berendezések, gépek) költségei a kutatás-fejlesztési projekt megvalósítási időszakában való használatuk időtartamára és mértékéig voltak elszámolhatóak. Az új kiírásban örvendetes változás, hogy a beruházás érdekében felmerült új eszközök bekerülési értéke, így költségének egésze elszámolható.
A mostani pályázatok a korábbiaktól eltérően már nem támogatnak alapkutatást célzó tevékenységet. Kizárólag olyan kutatást végezhető, amely már a gyakorlati hasznosságra irányul (ipari kutatás).
A pályázati kiírások általános elvárásai között újdonságként megjelent az S3 stratégiának való megfelelés. A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.
BŐVEBBEN
Az elmúlt hónapokban rengetegszer elhangzott már, hogy az új 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban megváltozik a Fiatal Gazda pályázat feltételrendszere. Most, hogy közeledik az új pályázat meghírdetése, érdemes az új feltételrendszert részletesen is áttekinteni. Cikksorozatunk ezt a célt szolgálja.
Lássuk az első és egyben talán legjelentősebb változást, a termelési vagy gazdálkodási potenciált.
Az új Fiatal Gazda pályázatban támogatásra jogosult csak az a fiatal gazdálkodó lehet, akinek a pályázat benyújtásakor már van egy minimális termelési potenciálja, azaz saját vagy bérelt földje, állatállománya stb. A termelési potenciált már nem a korábbi években használt mértékegységben, azaz SFH-ban, hanem STÉ-ben fejezik ki, az értéknek pedig fontos szabályként 6.000 – 25.000 euró STÉ (Standard Termelési Érték) között kell lennie.
1 EUME egyébként hozzávetőleg 1500 EUR STÉ-nek felel meg, így a Fiatal gazda pályázatban elvárt minimális termelési potenciál nagyjából megfelel a korábbi agrár pályázatokban minimálisan elvárt 4 EUME üzemméretnek.
A Standard termelési érték kiszámításához segítséget nyújt az alábbi STÉ kalkulátor.
BŐVEBBENA magyar mezőgazdaságban az állattenyésztési ágazat fejlesztésére 150 milliárd forintot fordítanak a 2014-2020 közötti időszakban – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára egy helyi gazdálkodó 700 millió forintból korszerűsített állattartó telepének átadásán pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón.
Nagy István elmondta: ebből az összegből összesen 242,1 millió euró (72,6 milliárd forint) lesz az európai uniós támogatás, ez "szükséges és nélkülözhetetlen forrás ahhoz, hogy megújuló és versenyképes legyen a magyar állattenyésztés".
Az irányító hatóság még ebben az évben meg szeretné nyitni a pályázati lehetőségeket – tette hozzá.
BŐVEBBENSajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 2.
Az augusztus végén meghirdetett 20 milliárd forintos keretösszegű "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című pályázat kapcsán is fontos változtatások jelentek meg ma a kormány hivatalos pályázati oldalán. Eszerint a most október 15-i pályázatnyitás dátumát egy hónappal november 16-ra tolták el, illetve a pályázati felhívást 20 ponton átírták, kiegészítették. Reggel már megírtuk, hogy a másik, 50 milliárdos keretösszegű pályázati felhívást is jócskán átírták.
A ma megjelent közlemény szerint módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című (GINOP-2.3.3-15 kódszámú) felhívás. Kiemelik, hogy a támogatási kérelmek benyújtásának kezdő időpontja 2015. október 15-ről 2015. november 16-ra módosul.
A kormány elfogadta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015. évi fejlesztési keretének 74 milliárd forinttal 902 milliárd forintra növelését - mondta Boór Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársa szerdán a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) konferenciáján, Budapesten.
Elmondta: eddig a GINOP-ban 22 pályázati felhívás jelent meg 541 milliárd forint keretre, és további 30 pályázat kiírását tervezik a következő három hónapban.
Boór Tamás az idén tervezett GINOP pályázati felhívásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások prioritás keretében pályázatot írnak ki a vállalkozói mentorálás támogatására, az ipari parkok fejlesztésére, a barnamezős ipari területek megújítására, a logisztikai fejlesztési központok fejlesztésének támogatására, a professzionális klaszter szervezetek minőségi szolgáltatásának segítésére, a beszállítói integrátárok és kkv-k támogatására, turisztikai szervezetek fejlesztésére.
BŐVEBBEN
Pályázati kódszám: GINOP-2.2.1-15
Pályázat célja
Jelen Felhívás célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények között hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködések ösztönzése üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények létrejötte céljából. A Felhívás a nagy jelentőségű és összetett feladatok megoldását, több szakterületet érintő kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények elérését támogatja a szakterület legkiválóbb szereplőinek együttműködésében.
A projektjavaslatokkal szemben támasztott legfontosabb szakmai követelmények:
- a projektjavaslat valós, nagy jelentőségű társadalmi, gazdasági probléma megoldására irányul;
- kutatóhelyek (egyetemi/akadémiai/ágazati) és vállalatok hatékony együttműködésével valósul meg;
- a szakterület elismert hazai képviselői, műhelyei vesznek részt benne;
- eredményei fenntartható módon (üzletileg) hasznosulnak.
Támogatás összege, mértéke
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 12-100 db.
Támogatás összege:
- Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 500 millió Ft, maximum 4 milliárd Ft.
- Az egyes konzorciumi tagoknak legalább 50 millió forint, vagy a projekt teljes elszámolható költségének 5%-át kitevő elszámolható költséggel kell rendelkeznie.
Pályázati kódszám: GINOP-2.3.2-15
Pályázat célja
A Felhívás célja a hazai, állami fenntartású tudásbázisok K+F kapacitásának erősítése, annak érdekében, hogy nemzetközileg jegyzett, magas színvonalú kutatási eredmények születhessenek meg.
A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (továbbiakban Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.
Támogatás összege, mértéke
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 40 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 20 – 80 db.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 500 millió Ft, maximum 2 Mrd Ft.
BŐVEBBENSajtószemle: Index.hu - 2015. szeptember 29.
Újraindultak a kifizetések azokban az operatív programokban, amiket még 5 hónappal ez előtt állított le az Európai Bizottság - ezt jelentette be kedden Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP) tartozó kutatás-fejlesztés, vállalkozói komplex fejlesztések, és modern üzleti környezet kialakítása tartozó, összesen 700 milliárd forintnyi projektekhez azért nem küldték a pénzt, mert a bizottság "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" talált a pályáztatási rendszerben 2007-től. Például olyan eseteket találtak, hogy
- egy projektben huszonháromszor annyit akartak kifizetni egy szakértőnek egy munkáért, mint ugyanabban a projektben korábban egy másiknak majdnem ugyanarra a feladatra,
- vagy olyan is, hogy ötször annyiért vettek egy présgépet, mint amennyiért amúgy a piacon lehet ilyeneket kapni,
- vagy, hogy egy projektben 7-9-szer annyit fizettek marketingtervezésre, mint amúgy hasonló projektekben szokás.
Elfogadta a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Éves Fejlesztési Keretének (ÉFK) módosítását. Ennek következtében 74 milliárd forinttal emelkedett a keretösszeg , és így a teljes 2700 milliárd forintos GINOP keret egyharmada, több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érhető el és pályázható 2015. december 31-ig – tájékoztatta Rákossy Balázs az MTI-t közleményben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: az új keret alapján az őszi-téli periódus intenzív lesz, mintegy 30 pályázati felhívás jelenik meg közel 400 milliárd forint értékben még a GINOP-ban.
Rákossy Balázs szerint a változtatások okai között szerepel, hogy a piaci igényekhez igazodva, a tervezettnél korábban jelennek meg a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) típusú felhívások, amelyek nagyban segítik a jövő évi uniós források kifizetésének felgyorsítását.
BŐVEBBENSajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 26.
Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.
Bár a Bizottság a szúrópróbaszerűen kiválasztott 53 projektből 19-nél talált kivetni valót, ez a 3,3% mégsem számít nagy bírságnak, sőt! Csendben megjegyezzük: ez a 22 milliárdos bírság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projektek kapcsán a magyar állam felőli finanszírozás (költségvetési kiadás) ennyivel megnőtt utólag. Mivel ez az idei évi GDP-nek még a 0,1%-át sem éri el, és ráadásul utólag most több évre "szét kell szórni" ezt a tételt, így az egyes évek eredményszemléletű államháztartási hiány számait gyakorlatilag kimutathatatlan mértékben emeli meg.
Az is megnyugtató, hogy ez a 22 milliárdos bírság egyáltalán nem jelent forrásvesztést Magyarországnak, mert ennek lehívásához könnyen be tudnak a magyar hatóságok nyújtani más projektek számláit. A Portfolio kalkulációi szerint a cikkben jelzett 100 milliárd forint felettinél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi összeg zúdul most a Magyar Államkincstár számláira a minapi kedvező brüsszeli döntés hatására. Ez a késlekedő brüsszeli pénzek miatt felborult pénzforgalmi államháztartási helyzetben most nagyon jól jön.
A források gyors kimerülése miatt már csak az ún SZVZ településeken érhető el a legnépszerűbb pályázati kiírás, a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. Tekintsük át röviden, mit kell tudni a pályázatról.
A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre 2013-ban, és külön törvény alapján meghatározott kedvezményeket biztosít az e zónákban működő vállalkozások számára.
A leghátrányosabb helyzetű térségekben fekvő 903 településnek a felsorolása, amelyet a Kormány szabad vállalkozási zónává nyilvánított, a 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található. Emellett a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontból további hátrányos helyzetű településeket nyilvánított szabad vállalkozási zónává. Ezen települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A Szabad vállalkozási Zónába tartozó települések listáját itt tekintheti meg: Szabad vállalkozási zóna 2015
BŐVEBBEN
A Haszon Magazin szeptemberi számában jelent meg egy cikk "Így készüljön a milliárdokra" címmel, melyben többek között cégünk ügyvezetőjét, Rapcsák Dánielt is kérdezték a már megjelent, illetve az idei évre még várható GINOP pályázatokról.
A cikkben szó esik az idén júniusban megjelent pályázatok legfontosabb tapasztalatairól, az iparági szűkítésről, a gyártó cégek kiemelt szerepéről és lehetőségeiről. Rapcsák Dániel a cikkben többek között egy fontos újdonságra hívja fel az olvasók figyelmét, miszerint a tavaly novemberi technológiafejlesztési pályázathoz képest - a júniusi kiírásban már azok a cégek is indulhatnak, amelyek eddig nem gyártottak, de például kereskedőként most szeretnének saját termelésre állni.
A cikkben emellett átfogó útmutatást is kaphatnak az idei évben még várható pályázatok hozzávetőleges menetrendjéről, a kiemelt jelentőségű ún kulcsterületekről, de szóltunk a pályázati szempontból sanyarú sorsú budapesti és pest megyei vállalkozások számára adódó lehetőségekről is.
A teljes cikket itt tudja megtekinteni: Így készüljön a milliárdokra Haszon Magazin 2015/09 szám