Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. december 7.

Az ősszel kiadott menetrendhez képest nagyjából 1 hónappal csúszik az idénre tervezett mezőgazdasági pályázatok megjelenése - derül ki abból a szombaton megjelent interjúból, amelyet a Miniszterelnőkség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára adott a Magyar Időknek. Kis Miklós Zsolt elmondta, hogy az egyeztetések időigénye miatt csúszik a mezőgazdasági pályázatok megjelenése. Tájékoztatása szerint az állattartó telepek korszerűsítését célzó felhívások legkorábban januárban jelenhetnek meg, míg a kertészeti pályázatok az év végére már várhatóak.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Megjelent a Kormány 361/2015. (XII. 2.) Korm. rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról.

A rendelet alapján 122-vel bővült szabad vállalkozási zónák, fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő kategóriákba eső járások településeinek köre. A lista tekintetében legnagyobb újdonság, hogy a régiós összehasonlításban fejlettnek tekintett Nyugat-Dunántúlról is kerültek bele települések az új listába.

A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre még 2013-ban, és külön törvény alapján meghatározott kedvezményeket biztosít az e zónákban működő vállalkozások számára.

A leghátrányosabb helyzetű térségekben fekvő 903 településnek a felsorolása, amelyet a Kormány szabad vállalkozási zónává nyilvánított, a 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található. Emellett a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontból további hátrányos helyzetű településeket nyilvánított szabad vállalkozási zónává. Ezen települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A Szabad vállalkozási Zónába tartozó települések korábbi listáját itt tekintheti meg: Szabad vállalkozási zónák 2015

Az újonnan megjelölt szabad vállalkozási zónának minősített településeket itt találja: 361/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet

A szabad vállalkozási zónává történő kijelölés 5 évre szól. Ez a módosítás azonban nem csak a jövőre nézve jelent igen jelentős lehetőséget a most szabad vállalkozási zónába sorolt települések vállalkozásainak, de érinti a még nyitva álló, a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására kiírt GINOP 1.2.2-15 számú pályázatot is. A rendelet mellékletében szereplő településeken megvalósuló fejlesztések tekintetében is be lehet ugyanis nyújtani a pályázatot, amelynek keretében akár 70%-os támogatási intenzitással valósítható meg gépbeszerzés és hozzá kapcsolódó ingatlan fejlesztés. Foglaljuk össze még egyszer, mit kell tudni a pályázatról:

Még az idén közel 600 milliárd forintnyi támogatási keretet nyitnak meg az önkormányzatok számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból – erről Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára beszélt a Magyar Államkincstár (MÁK) uniós támogatásokról szóló információs napján szerdán Miskolcon.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. december 2.

Egyhangú döntéssel támogatta mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés a közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő kettéválasztását Budapest, illetve Pest megye önálló NUTS 2 egységekre. Október végén egyébként a Pest Megyei Közgyűlés is egyhangúlag támogatta, hogy a megye önálló régióvá váljon.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az elmúlt hetekben számos kérdét kaptunk a VP-5-4.1.1.6-15 azonosítószámú „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése" című pályázat vonatkozásában. Hogy segítsük a felkészülésüket, íme a hozzánk leggyakrabban feltett kérdések és az azokra adott válaszaink:

A JOGYSZABÁLYOK SZERINT KINEK KÖTELEZŐ TRÁGYATÁROLÓT ÉPÍTENIE ÉS HONNAN TUDOM, MILYEN ÉS MEKKORA TÁROLÓT KELL ÉPÍTENEM?

A trágyatárolók építésének követelményrendszerét a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szabályozza.

A jogszabály kiterjed minden, magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is, azaz minden olyan állattartási tevékenység esetén kötelező trágyatárolót létesíteni, amely a háztartási mértéket meghaladja.

2015.11.27-én módosult a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című (GINOP-2.1.1-15 kódszámú) felhívás az alábbiak szerint:

A Széchenyi 2020 keretében megjelent “Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című (GINOP-2.1.1-15 azonosító számú) felhívás első értékelési szakaszában a 2016. január 11-ig benyújtott támogatási kérelmek kerülnek együttesen elbírálásra.

A pályázati keretösszeg mindössze 50 milliárd forint, így a hatalmas érdeklődés miatt ez a keret várhatóan már az első értékelési körben ki fog merülni, és nem feltétlenül lesz több határszakasz, azaz a közleményben meghatározott 2015.01.11-i dátum lényegében tekinthető a pályázat benyújtási határidejének is. 

Naponta mintegy 1.700 olyan közbeszerzési felhívás jelenik meg az Európai Unió országaiban, amelyen a magyar cégek ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt, mint a kiíró országából, vagy egyéb uniós országból érkező jelöltek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások csak elenyésző számban indulnak ilyen közbeszerzési eljárásokon, alig 2%-ra tehető ez az arány. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, mi ennek a legfőbb oka és milyen lehetőségek állnak a hazai KKV-k rendelkezésére, amellyel könnyebben, gyakrabban és jobb esélyekkel indulhatnak a nemzetközi közbeszerzési felhívásokon.

Az EU-ban minden évben több mint 250 ezer közigazgatási szerv szerez be árut, illetve rendel meg szolgáltatást vagy építési beruházást. Ezeknek a közbeszerzéseknek az összértéke az uniós GDP mintegy 18%-át teszi ki.

Az EU - annak érdekében, hogy Európa-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítson valamennyi cég számára - harmonizált minimumszabályokat alkotott, melyeket a közbeszerzésekre vonatkozó különböző irányelvek rögzítenek. Ezeket a nemzeti jogrendbe átültetett előírásokat azokra az ajánlattételi felhívásokra kell alkalmazni, amelyeknek az értéke meghalad egy bizonyos összeget, úgynevezett uniós/közösségi értékhatárt, hiszen ezek a nagyobb értékű közbeszerzések feltehetően más EU-országok vállalkozásainak érdeklődésére is számot tartanak.

2015.11.24-én megjelent a Magyar Közlönyben a 1831/2015. (XI. 24.) Kormányhatározat "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címmel, amelynek elsődleges célja, hogy az uniós támogatások kifizetési üteme jövőre ne szakadjon meg, illetve ne veszítsen lendületéből. Ennek érdekében többek között jelentős előleget kaphatnak a nyertes pályázók, határoz a visszatérítendő és kombinált pályázatok éves keretéről, de fel kívánja gyorsítani a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat is.

Lássuk az intézkedéscsomag 8 pontját:

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. november 25.

Harmincnyolc innovatív kis és középvállalkozás között három magyar cég neve is felbukkan azon a ma közzétett listán, amely az Európai Unió "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram kkv-knak szóló pályázata második fordulója nyerteseit mutatja be. Mivel rendkívül erős nemzetközi mezőnyről van szó, amelyben a pályázóknak csak kevesebb, mint 4%-a nyert, így ismét elmondható, hogy újabb három, világra szóló magyar sikertörténetnek vagyunk szemtanúi, amely cégek egyenként 2,5-2,5 millió eurót nyertek projektjük tökéletesítésére.

A KKV Eszköz névre hallgató pályázati lehetőség második szakaszára immár harmadszorra nyújthattak be pályázatokat Európa-szerte a cégek és most 960-an indultak, de ezeken csak 38 kkv nyert összesen 55,3 millió eurót.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Pályázat kódszáma: GINOP- 7.1.3-2015

Pályázat célja

A pályázat célja a gyógyhelyi jelleg eléréséhez szükséges az adott település arculatának koncepcionális fejlesztése. Olyan összehangolt, egységes szemléleten alapuló fejlesztések ösztönzése, amelyek során az önkormányzat és a vállalkozások együttes tervezésén alapulva valósulnak meg a gyógyhelyi kínálat hiányzó elemeinek létrehozását célzó beruházások. A fejlesztések eredményeként nő a látogatók száma a gyógyhelyeken és emelkedik a turisztikai költés összege.

Pályázók köre

Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be azon helyi önkormányzatok (GFO 321); ahol az ÁNTSZ Országos Tisztiorvosi Hivatala által nyilvántartásba vett gyógyhelyek vannak;

Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség. A konzorciumi tagok száma a konzorcium vezetőjével együtt nem lehet több, mint 8 darab.

Önállóan nem, konzorciumi partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az alábbi szervezetek:

• Központi költségvetési szerv (GFO 311; GFO 312), illetve olyan non-profit gazdasági társaságok, amelyekben többségi tulajdonrésszel rendelkezik a költségvetési szerv (GFO 572);
• Non-profit szervezetek közül: kizárólag GFO 521, 528, 529, 551, 552, 555, 559, 572, 573

Pályázat kódszáma: VP5-4.1.1.6-15

Pályázat célja

A felhívás alapvető célja, hogy az állattartó telepek megfeleljenek a trágyaelhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak. A felhívás keretében támogatást kaphatnak azok a mezőgazdasági termelők, akik a jogszabályi határidő lejártáig nem tudták megvalósítani az előírásoknak megfelelő trágyatárolóikat. Ugyanakkor nem csak a jogszabályi előírások biztosítása miatt fontos, hogy valamennyi állattartó rendelkezzen a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, lehetőség szerint fedett trágyatárolóval, hanem az üvegházhatású gázok, valamint az ammónia kibocsátásának csökkentése miatt is. A trágyaelhelyezés problémájának megoldása továbbá hozzájárulhat a mezőgazdasági eredetű, pontszerű nitrát szennyezések csökkentéséhez, ezáltal a felszín alatti vizek minőségének javításához, valamint a tápanyag-körforgási folyamatok és az agrotechnológiai igények összehangolásához is.

Pályázók köre

Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be az alábbi feltételeket teljesítő támogatást igénylők:

1. Mezőgazdasági termelő:

• igazolja, hogy a pályázat benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben, vagy ha arra vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik, az azt megelőző teljes lezárt üzleti évben a Standard Termelési Érték (STÉ) módszertan alapján (A Bizottság 1242/2008/EK Rendelete alapján) mezőgazdasági tevékenységből származó legalább 6000 euró értékű üzemmérettel rendelkezik. A kapcsolt partner vállalkozások figyelembe vehetőek;
• a pályázat benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben, vagy ha arra vonatkozóan arra nem rendelkezik, az azt megelőző teljes lezárt üzleti évben árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott;
• a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által nyilvántartásba vett olyan állattartó telepet működtet, ahol a projektet megvalósítja;
• aki, vagy amely legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi a nyilvántartásba vételét az MVH által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben;

A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban 490 milliárd forint áll rendelkezésre kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozások számára – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium, európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön Békéscsabán.

Rákossy Balázs a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián kifejtette: eddig 26 pályázatot írtak ki kkv-k számára a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Program (GINOP) összesen 2700 milliárd forintos keretéből, és még az idén további 26 jelenik meg.

Hozzátette: a kiírni tervezett 26 pályázatból öt, összesen több mint 32 milliárd forint értékben kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozásokat célozza meg.

A gazdálkodók érdekeit figyelembe véve a Miniszterelnökség meghosszabbítja az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása címmel megjelent pályázatok benyújtásának határidejét. A kérelmeket egységesen 2015. december 31-ig elektronikus úton küldhetik be az érintettek.

A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban elsőként az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása címmel megjelent felhívásokat ismerhették meg az aktív mezőgazdasági termelők. A nagyszámú érdeklődésre, valamint a pályázati felhívások előírásainak változásaira tekintettel a Miniszterelnökség a szakmai szervezetekkel egyetértésben döntött a kérelmek benyújtási határidejének meghosszabbításáról.

Pályázat kódszáma: GINOP-1.3.4-15

Pályázat célja

A pályázat célja a térségi TDM szervezetek támogatása révén a fogadóterület versenyképességének javítása a meglévő turisztikai kínálati elemek szolgáltatási csomaggá alakításával, a desztináció vonzerejének javításával, a jól meghatározott célcsoportok igényeinek megfelelő szolgáltatási választék és színvonal kialakításával. További cél, hogy a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés erősödjék, a közösen meghatározott célok érdekében tartós partnerség alakuljon ki az érdekeltek (köz- és magánszféra) szereplők között.

Pályázók köre

A felhívás keretében az NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának nyilvántartásában szereplő TDM szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet:

• Non-profit szervezetek (GFO kód: Egyéb egyesület 529; Nonprofit korlátolt felelősségű társaság 572).

"Még több uniós pénz a vállalkozásának! Minden korábbinál több uniós pénz érhető majd el a vállalkozások számára. Kibővül a vissza nem térítendő támogatások köre, emelkedik a pályázatok támogatási összeghatára..."

Akár egy tegnapi hírből is idézhettünk volna, de nem. Ez a részlet egy a Haszon Magazinban 2009 januárban megjelent cikkből származik, amelyben Korn Beatrixot, a Vanessia Kft  ügyfélkapcsolati igazgatóját kérdezték az akkori pályázati rendszer tapasztalatairól.

Nagyon érdekes látni így 6 év távlatából, mi volt, ami akkor a pályázatok vonatkozásában a legtöbb problémát okozta és mi az, ami akkor bizakodásra adott okot. Sok a hasonlóság, igaz?

A teljes cikket itt tudja megtekinteni: Még több uniós pénz a vállalkozásának Haszon Magazin 2009/01 szám

A pályázati felkészülés egyik lényeges, de gyakran igencsak elhanyagolt eleme a vállalkozás tevékenységeinek / TEÁOR kódjainak számbavétele és szükség esetén azok módosítása az adott, vagy éppen várható pályázati kiírásoknak megfelelően.

A korábbi években is előfordult, hogy bizonyos pályázatok esetében korlátozták a pályázók körét azok tevékenységi körei alapján, ám az új pályázati ciklus egyik lényeges „vívmánya" a TEÁOR-, vagy más szóval IPARÁGI SZŰKÍTÉS, így természetes, hogy viszonylag sok szó esik róla mostanában pályázati fórumokban. A felkészülést segítve, ehhez szeretnénk most mi is rövid útmutatót adni Önnek.

A Vidékfejlesztési Program (továbbiakban VP) elfogadását követően 2015. október 6-án megjelent a Vidékfejlesztési Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1721/2015. (X. 6.) Korm. határozat, amely alapján 2015. december végéig 32 VP felhívás kerül kihirdetésre. A tervek szerint szorosan ezt követően további, közel 40 felhívás jelenik meg 2016-ban.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési hivatal (MVH) a VP végrehajtási folyamatában a támogatási kérelmek kezelését az Irányító Hatóság által kijelölt Közbenső Szervezetként, a kifizetési kérelmek kezelését és a pénzügyi folyamatokat Kifizető Ügynökségként végzi. Ennél fogva kiemelten fontos feladatának tekinti a forráskihelyezés és kifizetések felgyorsítására irányuló célok teljesülését, és maradéktalanul meg kíván felelni az ezzel összefüggő elvárásoknak.