Czerván György megjegyezte: hazánk szántóföldi növénytermesztésének szerkezetén belül a burgonyaágazat mintegy 2,8 százalékos arányt képvisel, míg a mezőgazdasági termelés szerkezetén belül 1 százalékot. Hozzátette: burgonyát az idei évben mintegy 20 ezer hektáron vetettek, a jelenlegi termésbecslések alapján 26 tonna/hektáros átlagtermés várható.
A burgonya kereskedelmét tekintve az államtitkár elmondta: az import mennyisége 2010 és 2015 között 45 ezer tonna körül alakult, ami lassú növekedést mutatott. Az export mennyisége ugyanebben az időszakban 5 ezer tonna körül volt, ami lassú csökkenést jelentett.
Nemcsak hazánkban, hanem az EU összességében is csökkent a burgonyatermelési kedv. Az Unió 24,8 millió tonna burgonyát termelt 2015-ben, ami 13 százalékkal marad el az előző évitől. A legnagyobb mértékű változás Belgiumban történt, ahol a termés 4,5 millió tonnáról 3,7 millió tonnára csökkent.
Az ágazat hazai helyzetével kapcsolatban Czerván György a burgonyatermesztés eszközrendszerének újbóli kiépítését szorgalmazta, valamint a tároló- és feldolgozó kapacitás fejlesztését tartja szükségesnek, mert a burgonyatermelő üzemek megszűntek vagy átalakultak, a technikai háttér amortizálódott, a termelési költségek megnőttek, és ennek következményeként a vetésterület évről évre csökken. Fontos továbbá a minőségi burgonya vetőgumó előállítás növelése, hiszen a kiváló biológiai értékű minősített szaporítóanyag használat a termésbiztonságot is növeli.
Az államtitkár hangsúlyozta: jó hír ugyanakkor, hogy augusztus elsejével nyílik meg a Vidékfejlesztési Programon belül az öntözésfejlesztési pályázat, ami a burgonyatermesztőknek is segítséget jelenthet, hiszen burgonyát a magyar viszonyok mellett már csak öntözött körülmények között szabad termelni.
Megjegyezte: mintegy 49,5 milliárdos keretösszeg áll rendelkezésre a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére.
(FM Sajtóiroda)
