Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 29.

A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.

A törvénymódosító javaslat részben fellélegzést okozhat az uniós pályázatokon induló cégeknek is, hiszen például a nyári GINOP-pályázatokon indult cégeknek, ha 25 millió forint feletti támogatást nyernek (amelynek eredményei majd csak novemberben jelennek meg), még a régi Kbt. hatálya szerinti szabályok szerint kell eljárniuk (ott még számított a támogatási intenzitás). Az is fontos, hogy a törvénymódosító felmentést ad a 25 millió forint feletti közbeszerzési eljárás lebonyolítás alól bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt közvetlen támogatás esetén, illetve azon uniós pályázatoknál, amelyeket most vasárnapig hivatalosan is kiírnak.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Kedves Ügyfelünk!

Ezen a héten, szerdától péntekig (2015. október 28. és 30. között) a Vanessia Kft. kiállítóként részt vesz Magyarország legszínvonalasabb autóipari szakmai kiállításán, az AUTOMOTIVE HUNGARY szakkiállításon Budapesten a Hungexpo Vásárközpontban (Cím: 1101 Budapest, Albertirsai út 10).

A kiállítói felhozatalt tekintve elmondhatjuk, hogy a négy magyar autógyártó cég mellett idén először a BMW is képviselteti magát, valamint közel 300 járműipari beszállító, alkatrészgyártó, a saját területén meghatározó cég mutatja majd be tevékenységét. A hazai kiállítók mellett cseh, török, francia, lengyel, német, osztrák, szlovák és angol vállalatok is megjelennek.

Kiállítóként lehetőségünk adódik meghívni ügyfeleinket; az alábbi link segítségével Ön és kollégái ingyenesen meglátogathatják az eseményt.

Ha úgy döntenek, hogy kilátogatnak a rendezvényre, hívják fel előzetesen tanácsadójukat, váltsunk pár baráti szót a standunknál, sokukkal már rég találkoztunk!

A Vanessia Kft. standját az „A" pavilon 305O standon találják.

A rendezvényre itt regisztrálhat.

A sikeres regisztrációt követően e-mailben kap egy pdf dokumentumot, amely egyúttal a belépőjegy, rajta a belépéshez szükséges vonalkóddal.

Kérjük, hogy a dokumentumot nyomtassa ki, és hozza magával a kiállításra, amellyel a pénztárban való sorban állás nélkül, azonnal beléphet a területre.

Üdvözlettel: Vanessia Kft. csapata

Sajtószemle: Agrarszektor.hu - 2015. október 26.

Pályázati munkacsoportok jöttek létre a Miniszterelnökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részvételével annak érdekében, hogy előkészítsék az idénre tervezett új agrár-vidékfejlesztési pályázatok kiírásait - közölte az agrárszektor.hu-val Gyuricza Csaba, az MVH elnöke.

A hivatalnak kell kialakítania a pályázatok benyújtásához szükséges elektronikus felületeket, majd neki kell befogadnia és kezelnie a pályázatokat.

Az irányító hatóságként működő Miniszterelnökség az idén 32 felhívás megjelentetését tervezi, amellyel több, mint 700 milliárd forintot pályáztat meg az összesen 1300 milliárd forint uniós és hazai forrást közvetítő, 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban (VP).

A teljes cikk itt olvasható >>>

 

2015. november 1-től hatályba lép az új 2015. évi CXLIII. évi közbeszerzési törvény (új Kbt.), amely lényeges változást hoz az uniós pályázatok vonatkozásában is, mivel az új törvény értelmében a pályázók/kedvezményezettek jóval szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során. Lássuk, pontosan miről szól a módosítás:

Leglényegesebb változás a szabályozásban, hogy a korábbi Kbt.-vel szemben, amely támogatás %-hoz és a beszerzés értékéhez kötötte a közbeszerzési kötelezettséget, az új törvény alapján 2015. november 1-től az árubeszerzések, szolgáltatás megrendelések, építési beruházások (kivéve mélyépítés és középület kivitelezés) vonatkozásában a támogatás összeg a mérvadó.

Az új Kbt. alapján, ha a beszerzés tárgya nem mélyépítési munka, illetve középület építése és a kapcsolódó szolgáltatás megrendelése – az alábbi szabály vonatkozik az EU és/vagy a magyar állam által támogatott projektekre az olyan támogatottak esetén, akik egyébként nem tartoznak a Kbt. hatálya alá (építési beruházás, árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén egyaránt):

A támogatott beszerzés vonatkozásában közbeszerzés kötelezett az az egyébként nem ajánlatkérőnek minősülő szervezet (magáncég, illetve nonprofit szervezet), amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását egy ajánlatkérőnek minősülő szervezet (ilyen pl. az állam is) legalább 25 millió forint összegben közvetlenül támogatja.

BŐVEBBEN

Október 22-én jelent meg a kormány pályázati oldalán az a közlemény, amely szerint ismét módosult a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című (GINOP-2.1.1-15 kódszámú) felhívás .

Az egyik legfontosabb most megjelent módosítás, hogy a támogatási kérelmek benyújtása néhány napot csúszik, így csak 2015. november 2-től lesz lehetséges, a 2015. december 7-ig benyújtott támogatási kérelmek együttesen kerülnek elbírálásra. A módosításnak elsődleges oka az, hogy 2015. november 1-ével lép hatályba az új közbezserzési törvény, így a korábbi kiírásban meghatározott október 30-i beadás lehetőséget teremtene - egy azonnali projekt megkedéssel - a régi közbeszerzési törvény szerinti projekt megvalósításra. A jogszabályi környezet változására, a projektek egyenlő eséllyel történő megvalósítása érdekében ezért a támogatási kérelmek benyújthatóságának kezdő dátuma 2015. október 30-ról 2015. november 2-re módosult.

További módosítások röviden:

Az ipari kutatás tevékenység végzése esetében módosult a vállalkozás által foglalkoztatott legalább MA/Msc fokozatú diplomával rendelkező, minimum napi 4 órában, a támogatási kérelem benyújtásakor is alkalmazottakra vonatkozó minimum elvárás:

BŐVEBBEN

Az Európai Bizottság október 14-én publikálta a Horizont 2020 keretprogram társadalmi kihívások 2 (SC2), az úgynevezett „Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengerkutatás, tengeri és belvízi kutatás és a biomassza-alapú gazdaság" 2016/2017-re szóló munkaprogramját.

A pályázatok benyújtási határideje 2016. február 17-e. Addig van néhány hónap arra, hogy a tagországok, illetve a potenciális szereplők felkészüljenek a pályázati forrásokra.

BŐVEBBEN

Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága felhívja az érintettek figyelmét, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendeletben foglalt kifizetési kérelem benyújtására meghatározott határidő módosítását tervezi.

A kifizetési kérelem benyújtásának tervezett határideje: 2015. november 13.

BŐVEBBEN

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 19.

Bár az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, akik tisztában voltak a K+F pályázati támogatásokkal, még mindig jelentős azon cégeknek az aránya, amelyek nem ismerik a K+F minősítés és az abban rejlő adókedvezmény lehetőségeit - többek között erre mutat rá a Deloitte ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérése. A tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a következő évekbeli uniós forrásbőség - a mintegy 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő EU-támogatás a 750 milliárdos keretből - mellett rendkívül alaposan végig kell gondolni, hogy a visszatérítendő támogatások miként kerülnek bevezetésre, mert a konzultáció nélkül a forráslehívás korlátokba ütközhet. Az anyag szerint ebből a szempontból az is hátrányos, hogy a rövidesen megnyíló GINOP 2.1.1. vállalati K+F pályázatban meghatározott időn belül létrejövő árbevételi cél is benne van a kiírásban.

A Deloitte által ma közzétett, ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérésben 75 magyarországi közép- és nagyvállalat vett részt, mellette pedig további tíz közép-európai ország (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) vállalatai vettek részt benne.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 18.

Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely úgy módosítja a Környezet és Energia Operatív Programot, hogy 103 milliárd forinttal többet enged költeni a hatékony energiafelhasználást segítő programokra. Ezzel párhuzamosan viszont négy területről elvon forrásokat. A cél nyilván az, hogy ahol lassú a 2007-2013-as EU-források lehívása és nincs esély megfelelő mennyiségű számlát generálni, onnan elveszik a keretet (nehogy a végén tényleges uniós forrásvesztés alakuljon ki) és átcsoportosítják oda, ahol várhatóan le lehet azokat kötni projektekkel. A KEOP teljes keretének lehívása egyébként már viszonylag jól áll, hiszen becslésünk szerint a rendelkezésre álló 7 éves keretnek kb. a 93%-át már kifizettük.

A legfrissebb Magyar Közlöny tartalmazza az 1762/2015. (X. 16.) számú kormányhatározatot, amely a 2007-2013-as uniós ciklus egyik fontos határideje (idén év vége) előtt két hónappal kezdeményezi módosítani a Környezet és Energia Operatív Programot.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Várhatóan egy-két éven belül elindulhat az a folyamat, mely keretei között Pest megye leválhat Budapestről, jelentette be elsőként Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára.

A szétválási folyamat elindításának érdekében egy olyan munkacsoportot állítottak fel, melynek elsődleges feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, melyek a szétválást segítik elő. A magyar kormány már jelezte Brüsszel felé a közép-magyarországi régióra vonatkozó változtatás igényét, de a konkrét változtatásokat 2016 februárjáig kell benyújtania.


A régiók fejlettség szerinti besorolását az Európai Unió az egy főre eső GDP alapján határozza meg, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban az alábbiak szerint:

  • kevésbé fejlett régiók GDP-je nem éri el az EU27 átlagának 75%-át,
  • átmeneti régiók GDP-je az EU27 átlagának 75%-a és 90%-a között van,
  • fejlettebb régiók GDP-je meghaladja az EU27 átlagának 90%-át.

Magyarország 6 régiója a kevésbé fejlett régiók közé, a Közép-Magyarországi régió (Budapest és Pest megye) – mivel az egy főre eső GDP az EU átlag fölött helyezkedik el (107,3%), a fejlettebb régiók közé tartozik.

A hazánknak legjelentősebb uniós forrásokat biztosító Strukturális Alapok célja a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatása, ezért abból támogatást kizárólag az unió hátrányosabb régiói kaphatnak. Ezért mindaddig, míg Budapest és az agglomeráció fejlettebb az EU átlagnál, a közép-magyarországi régió nem tud jelentős területfejlesztési támogatásra pályázni.

Jól szemlélteti a nagyságrendi különbséget, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban Magyarország összesen 25,3 milliárd euró támogatást kaphatott a Kohéziós Politika keretében, ebből 14,2 milliárd euró érkezett az említett Strukturális Alapokból azaz kizárólag a 6 fejletlenebb régiónak, míg a maradék 8,6 milliárd euró támogatás a Kohéziós alapból, amelyen mind a 7 régió osztozott.


BŐVEBBEN

Október 13-ával a Nemzeti Földalapba tartozó, 3 hektár alatti földterületek meghirdetésével indul el az állami földek egy részének tulajdonba adása a magyar gazdák számára a Földet a Gazdáknak Program folytatásaként.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a mai nappal mintegy 2.700 darab 3 hektár alatti földrészlet hirdetményét jelenteti meg a honlapján (www.nfa.hu). Október 15-ével további 3.700 darab megvásárolható földrészlet adatait teszi közzé a szervezet. Ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozza a további értékesítésbe vonható mintegy 25.200 darab földrészlet listáját, majd folyamatosan teszi közzé a hozzájuk kapcsolódó értékesítési hirdetményeket.

A 3 hektárnál nagyobb, nyilvános árverésen értékesíteni tervezett földrészleteket tartalmazó árverési hirdetmények október 15-ével jelennek meg. Elsőként hat megyére, majd folyamatosan az összes megyére vonatkozóan megtekinthetők lesznek az NFA honlapján és a megyei kormányhivatalokban.

További információk az NFA honlapján találhatók.

Az Európai Bizottság elfogadta az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának 2016-17-re szóló új munkaprogramját, így a következő két évben mintegy 16 milliárd eurónyi, közvetlenül Brüsszelben megpályázható kutatási, fejlesztési és innovációs pénzügyi keret nyílik meg. Erről szól az Európai Bizottság 2015. október 13-i sajtóközleménye:

A következő két évben az Európai Bizottság mintegy 16 milliárd EUR kutatásba és innovációba történő befektetésével javítja az EU versenyképességét a Horizont 2020 (az EU kutatási és innovációs finanszírozási rendszere) keretében. Miután ma elfogadta az 2016/17-es új munkaprogramot, az Európai Bizottság a következő két évben mintegy 16 milliárd EUR-t fektet kutatásba és innovációba a Horizont 2020 (az EU kutatási és innovációs finanszírozási rendszere) keretében.

Az új 2016–17-es munkaprogram egy sor pályázati felhívás, közbeszerzés és más intézkedés – például a Horizont-díjak – révén kínál finanszírozást összesen több mint 600 témában. A programok szerkezete tükrözi a Horizont 2020 átfogó rugalmasságát, amely az EU hosszú távú prioritásaira és a legsürgetőbb társadalmi kihívásokra fókuszál, miközben a váratlanul felbukkanó problémákra – pl. betegségek megjelenése – adott választ is lehetővé teszi.

A program számos, több területre kiterjedő kezdeményezést is támogat: az európai feldolgozóipar modernizálása (1 milliárd EUR); az automatizált gépjárművekkel kapcsolatos technológiák és szabványok (több mint 100 millió EUR); a tárgyak internete (139 millió EUR) az EU gazdasági ágazatainak digitalizálásáért; Ipar 2020 a körkörös gazdaságban (670 millió EUR) az erőteljes és fenntartható gazdaságokért; intelligens és fenntartható városok (232 millió EUR) a környezetvédelmi, közlekedési, digitális és energiahálózatok városi környezetbe történő jobb integrálásáért.

BŐVEBBEN

A 2014-2020-as uniós ciklusban mintegy 1200 milliárd forint a K+F+I célokat szolgáló keret, amelynek nagyobb része az Európai Unió strukturális alapjaiból GINOP és VEKOP forrásokból érkezik, kisebb része pedig a Magyar Innovációs Alapból, amelynek évenkénti költségvetése mintegy 80 milliárd forintot tesz ki.

Az október 6-án megjelent kormányhatározatban módosított GINOP menetrend szerint ebből a keretből idén összesen 247,5 milliárd forint jut kizárólag vidéken megvalósuló kutatás-fejlesztési projektekre, a Budapest és Pest megyében megvalósuló fejlesztéseket támogató VEKOP pályázatokban a K+F keret 13 milliárd forint, míg az Innovációs Alap további 27,1 milliárd forintos kerettel támogatja az innovatív ötleteket.
Vállalkozások szempontjából idén már több K+F pályázat is megjelent, ugyanakkor ezek többsége kizárólag a jelentős tőkeerővel rendelkező vállalkozásoknak szól, az induló vállalkozások és projektötletek számára a pályázati feltételek nem teljesíthetőek.

Jó hír azonban a kezdő vállalkozásoknak, hogy még további három fontos K+F pályázat megjelenése várható idénre, és ebből kettő kifejezetten a kezdő vállalkozások innovatív fejlesztéseit támogatja. Lássuk, melyek ezek a pályázatok.

BŐVEBBEN

Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása címmel jelentek meg azok a felhívások, amire elsőként pályázhatnak az aktív mezőgazdasági termelők a Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban.

A Miniszterelnökség október 8-án megjelent pályázati felhívásai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatását és a környezet megóvását célozzák meg.

BŐVEBBEN

Megjelent a Magyar Közlönyben a Kormány 1721/2015. (X. 6.) Korm. határozata, mely tartalmazza a Vidékfejlesztési Program idei pályázati menetrendjét. A most kihirdetett pályázati menetrend szerint idén 710 milliárd forintnyi vidékfejlesztési pályázat meghirdetése várható az alábbiak szerint:

Forrás: Magyar Közlöny

Megjelent a Kormány 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat módosításáról, azaz megjelent a 2015. évi módosított GINOP menetrend. A beígért és megemelt új éves fejlesztési keret 902,5 milliárd forint.

A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás

BŐVEBBEN

Sajtószemle: Világgazdaság Online - 2015. október 7.

Új megjelenési határidőt kaptak az uniós gazdaságfejlesztési pályázatok, de nőtt a keret is. Az eredeti tervek szerint szinte már az összes idénre tervezett felhívást ki kellett volna írni, ám december vége lett az új céldátum. Közben hivatalosan is kihirdették, hogy lakossági energiahatékonysági pályázatot nem írnak ki ebben az évben.

Megjelent végre az a kormányrendelet, amely támpontot ad a vállalkozásoknak, hogy nagyjából mikor számíthatnak azokra az uniós pályázatokra, amelyekre eddig mindhiába vártak. Az eredeti menetrend szerint ugyanis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak (Ginop) mintegy ötven felhívása legkésőbb őszig elérhetővé vált volna, ám csak huszonkettőt sikerült kiírni. A kormányzat azzal indokolta a késlekedést, hogy menet közben újragondolták és jobban az igényekhez igazították a támogatásokat.

Így aztán, ahogyan a legfrissebb Magyar Közlönyből kiderül, a Ginop 2015. évi pénzügyi kerete 902 milliárd forintra nőtt. Ez több mint 150 milliárd forint pluszt jelent a még tavasszal közzétett első hivatalos tervhez képest. Menet közben egyes pályázatoknál már történtek keretemelések, így a legutóbbi állapothoz nézve 74 milliárd forinttal lett több pénz a Ginopban. A tervek szerint 2017-ig a Ginop teljes, 2700 milliárd forintos pénzügyi kerete megnyílik a pályázók előtt.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az idén megjelent K+F pályázatok, így a K+F+I tevékenységét támogató 50 milliárd forintos felhívás is sokban hasonlít a korábbi időszak kiírásaihoz, azonban van néhány lényeges eltérés, amelyeket érdemes áttekinteni. Ráadásul a pályázati kiírás megjelenése óta az elmúlt napokban érdemben módosult, ezért fontosnak tartjuk, hogy a lényeges változásokra is felhívjuk figyelmüket. Az alábbiakban részletezzük a legfontosabb eltéréseket, illetve utólagos módosításokat:

Korábban a kutatási-fejlesztési célt szolgáló eszközök és felszerelések (műszaki berendezések, gépek) költségei a kutatás-fejlesztési projekt megvalósítási időszakában való használatuk időtartamára és mértékéig voltak elszámolhatóak. Az új kiírásban örvendetes változás, hogy a beruházás érdekében felmerült új eszközök bekerülési értéke, így költségének egésze elszámolható.

A mostani pályázatok a korábbiaktól eltérően már nem támogatnak alapkutatást célzó tevékenységet. Kizárólag olyan kutatást végezhető, amely már a gyakorlati hasznosságra irányul (ipari kutatás).

A pályázati kiírások általános elvárásai között újdonságként megjelent az S3 stratégiának való megfelelés. A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

BŐVEBBEN

Az elmúlt hónapokban rengetegszer elhangzott már, hogy az új 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban megváltozik a Fiatal Gazda pályázat feltételrendszere. Most, hogy közeledik az új pályázat meghírdetése, érdemes az új feltételrendszert részletesen is áttekinteni. Cikksorozatunk ezt a célt szolgálja.

Lássuk az első és egyben talán legjelentősebb változást, a termelési vagy gazdálkodási potenciált.

Az új Fiatal Gazda pályázatban támogatásra jogosult csak az a fiatal gazdálkodó lehet, akinek a pályázat benyújtásakor már van egy minimális termelési potenciálja, azaz saját vagy bérelt földje, állatállománya stb. A termelési potenciált már nem a korábbi években használt mértékegységben, azaz SFH-ban, hanem STÉ-ben fejezik ki, az értéknek pedig fontos szabályként 6.000 – 25.000 euró STÉ (Standard Termelési Érték) között kell lennie.

1 EUME egyébként hozzávetőleg 1500 EUR STÉ-nek felel meg, így a Fiatal gazda pályázatban elvárt minimális termelési potenciál nagyjából megfelel a korábbi agrár pályázatokban minimálisan elvárt 4 EUME üzemméretnek.

A Standard termelési érték kiszámításához segítséget nyújt az alábbi STÉ kalkulátor.

BŐVEBBEN

A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztési ágazat fejlesztésére 150 milliárd forintot fordítanak a 2014-2020 közötti időszakban – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára egy helyi gazdálkodó 700 millió forintból korszerűsített állattartó telepének átadásán pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón.

Nagy István elmondta: ebből az összegből összesen 242,1 millió euró (72,6 milliárd forint) lesz az európai uniós támogatás, ez "szükséges és nélkülözhetetlen forrás ahhoz, hogy megújuló és versenyképes legyen a magyar állattenyésztés".

Az irányító hatóság még ebben az évben meg szeretné nyitni a pályázati lehetőségeket – tette hozzá.

BŐVEBBEN