Egy mai közlemény szerint, a korábbi pályázói észrevételeket és igényeket is figyelembe véve, újabb jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a 2014-2020-as uniós ciklus pályázatainak benyújtását és kezelését szolgáló Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felületen (EPTK), kifejezetten olyan fejlesztéseket, amelyek javítják a felület általános működését, illetve ügyfélbarát kezelhetőségét, használhatóságát.

Korábbi blogbejegyzésünkben mi is beszámoltunk arról, hogy a korábbi megszokott pályázatkitöltő programhoz képest az új 2014-2020-as pályázati felület felépítése, az egyes menüpontok közötti átjárhatóság lényegesen lassítja a kitöltés időtartamát, kevésbé átlátható a teljes adatlap, nagyon szétaprózódtak, helyenként túlbonyolítottak az egyes menüpontok, nem mindig logikus azok felépítése. Egyetlen költségvetési adat felviteléhez például gyakran 5-6 kattintás szükséges, majd ugyanannyi, hogy visszajussunk a kiindulási ponthoz, közben pedig minden egyes kattintásnál türelmesen kivárjuk ki, míg az adatok töltődnek.

A most végrehajtott fejlesztések állítólag gördülékenyebbé teszik a rendszeren belüli navigációt, a támogatási kérelem PDF-ben történő megjelenítését, valamint gombnyomásra lehetővé teszik a költségek teljes adattartalmának Excelbe történő exportálását is.

2016. január 1-jétől bekerült az adózás rendjéről szóló törvénybe a megbízható adózói státusz. A törvényi előírás alapján az első minősítést az adóhatóság automatikusan, az adózó előélete és 2016. első negyedéves adatai alapján végzi majd. A megbízható adózói státusz számos előnnyel jár, ezért érdemes mindent megtenni a pozitív NAV-minősítés eléréséért és fenntartásáért. Bejegyzésünkben összefoglaltuk, milyen lényeges előnyökkel jár a pozitív minősítés és miként lehet azt fenntartani.

KI LEHET MEGBÍZHATÓ ADÓZÓ?

A megbízható adózó az a cégbejegyzésre kötelezett adózó, vagy az áfa-regisztrált adóalany, amely

• legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,
• nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3 százalékát,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást (ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását), a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
• a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámfelfüggesztés, vagy adószámtörlés, illetve fokozott adóhatósági felügyelet alatt,
• a terhére a NAV által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát,
• nem minősül kockázatos adózónak.

Minden év elején egy nagyon lényeges mérlegelési lehetősége adódik a vállalkozásoknak, mellyel azonban csak nagyon kevesen élnek, holott pályázati szempontból igen jelentős előnyök is származhatnának alkalmazásából, míg ennek elmulasztása jelentős hátrányt is okozhat ebben a jelenlegi kiélezett pályázati versenyben. Nézzük, miről van szó pontosan:

Arról, hogy van néhány hónap az évben, egész pontosan január 1 és május 31 között (a gazdasági társaságok többségénél), amikor a cégvezetésnek választási lehetősége van, melyik évét kívánja a pályázatban bázisévként alkalmazni. Mindez a számviteli törvény alapján teljesen szabályos eljárása a könyvviteli zárásnak, mégis sok cégvezető és tanácsadó figyelmét is elkerüli. A következőkben néhány példán keresztül megmutatom azt is, milyen kiaknázatlan lehetőség ez bizonyos cégek számára.

De lássuk először a szakmai tudnivalókat!

A napokban megjelent öt Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatához kacsolódó monitoring tájékoztató is, többek között Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatására kiírt GINOP-1.3.1-15 pályázat és a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatására kiírt GINOP-2.1.1-15 pályázat vonatkozásában is.

A monitoring tájékoztató vagy útmutató a támogatott projektek fenntartási időszakban felmerülő kötelezettségeket tartalmazza, és bár a legtöbb pályázó még csak vár a pályázati döntésre, érdemes már most áttekintenünk, milyen lényeges feltételekre kell majd felkészülni a 3-5 éves fenntartási időszakra vonatkozóan, ha pályázata zöld utat kap:

A kutatás-fejlesztési pályázatok kapcsán a leggyakrabban megfogalmazott kérdések:

• Vajon a projektünk K+F projektnek számít?
• Elképzelésünk eléggé innovatív, vagy újszerű?
• A végzett tevékenység ipari kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek minősül, esetleg nem is támogatható tevékenység?
• Milyen arányban számolhatóak el a költségek az egyes tevékenységek vonatkozásában, illetve arányában?

Ha Ön is hasonló kérdéseket fogalmaz meg aktuális projektjével kapcsolatban, engedje meg hogy figyelmébe ajánljak egy - a jogszabályi keretek által biztosított - megoldást, amellyel akár a GINOP 2.1.1 "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázat kapcsán is előzetes vizsgálattal előminősíttetheti projektje újdonságtartalmát.

A 2014. évi LXXVI. törvény 36.§ (1) bekezdése alapján ugyanis a jogszabályban megjelölt illetékes Hivatal kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek a kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e. A kutatás-fejlesztési minősítés - kérelemre - kiterjed arra is, hogy meghatározza a projekt ipari kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát.

Naponta mintegy 1.700 olyan közbeszerzési felhívás jelenik meg az Európai Unió országaiban, amelyen a magyar cégek ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt, mint a kiíró országából, vagy egyéb uniós országból érkező jelöltek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások csak elenyésző számban indulnak ilyen közbeszerzési eljárásokon, alig 2%-ra tehető ez az arány. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, mi ennek a legfőbb oka és milyen lehetőségek állnak a hazai KKV-k rendelkezésére, amellyel könnyebben, gyakrabban és jobb esélyekkel indulhatnak a nemzetközi közbeszerzési felhívásokon.

Az EU-ban minden évben több mint 250 ezer közigazgatási szerv szerez be árut, illetve rendel meg szolgáltatást vagy építési beruházást. Ezeknek a közbeszerzéseknek az összértéke az uniós GDP mintegy 18%-át teszi ki.

Az EU - annak érdekében, hogy Európa-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítson valamennyi cég számára - harmonizált minimumszabályokat alkotott, melyeket a közbeszerzésekre vonatkozó különböző irányelvek rögzítenek. Ezeket a nemzeti jogrendbe átültetett előírásokat azokra az ajánlattételi felhívásokra kell alkalmazni, amelyeknek az értéke meghalad egy bizonyos összeget, úgynevezett uniós/közösségi értékhatárt, hiszen ezek a nagyobb értékű közbeszerzések feltehetően más EU-országok vállalkozásainak érdeklődésére is számot tartanak.

A pályázati felkészülés egyik lényeges, de gyakran igencsak elhanyagolt eleme a vállalkozás tevékenységeinek / TEÁOR kódjainak számbavétele és szükség esetén azok módosítása az adott, vagy éppen várható pályázati kiírásoknak megfelelően.

A korábbi években is előfordult, hogy bizonyos pályázatok esetében korlátozták a pályázók körét azok tevékenységi körei alapján, ám az új pályázati ciklus egyik lényeges „vívmánya" a TEÁOR-, vagy más szóval IPARÁGI SZŰKÍTÉS, így természetes, hogy viszonylag sok szó esik róla mostanában pályázati fórumokban. A felkészülést segítve, ehhez szeretnénk most mi is rövid útmutatót adni Önnek.

Várhatóan egy-két éven belül elindulhat az a folyamat, mely keretei között Pest megye leválhat Budapestről, jelentette be elsőként Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára.

A szétválási folyamat elindításának érdekében egy olyan munkacsoportot állítottak fel, melynek elsődleges feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, melyek a szétválást segítik elő. A magyar kormány már jelezte Brüsszel felé a közép-magyarországi régióra vonatkozó változtatás igényét, de a konkrét változtatásokat 2016 februárjáig kell benyújtania.

A régiók fejlettség szerinti besorolását az Európai Unió az egy főre eső GDP alapján határozza meg, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban az alábbiak szerint:

• kevésbé fejlett régiók GDP-je nem éri el az EU27 átlagának 75%-át,
• átmeneti régiók GDP-je az EU27 átlagának 75%-a és 90%-a között van,
• fejlettebb régiók GDP-je meghaladja az EU27 átlagának 90%-át.

Magyarország 6 régiója a kevésbé fejlett régiók közé, a Közép-Magyarországi régió (Budapest és Pest megye) – mivel az egy főre eső GDP az EU átlag fölött helyezkedik el (107,3%), a fejlettebb régiók közé tartozik.

A hazánknak legjelentősebb uniós forrásokat biztosító Strukturális Alapok célja a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatása, ezért abból támogatást kizárólag az unió hátrányosabb régiói kaphatnak. Ezért mindaddig, míg Budapest és az agglomeráció fejlettebb az EU átlagnál, a közép-magyarországi régió nem tud jelentős területfejlesztési támogatásra pályázni.

Jól szemlélteti a nagyságrendi különbséget, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban Magyarország összesen 25,3 milliárd euró támogatást kaphatott a Kohéziós Politika keretében, ebből 14,2 milliárd euró érkezett az említett Strukturális Alapokból azaz kizárólag a 6 fejletlenebb régiónak, míg a maradék 8,6 milliárd euró támogatás a Kohéziós alapból, amelyen mind a 7 régió osztozott.

Az elmúlt hónapokban rengetegszer elhangzott már, hogy az új 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban megváltozik a Fiatal Gazda pályázat feltételrendszere. Most, hogy közeledik az új pályázat meghírdetése, érdemes az új feltételrendszert részletesen is áttekinteni. Cikksorozatunk ezt a célt szolgálja.

Lássuk az első és egyben talán legjelentősebb változást, a termelési vagy gazdálkodási potenciált.

Az új Fiatal Gazda pályázatban támogatásra jogosult csak az a fiatal gazdálkodó lehet, akinek a pályázat benyújtásakor már van egy minimális termelési potenciálja, azaz saját vagy bérelt földje, állatállománya stb. A termelési potenciált már nem a korábbi években használt mértékegységben, azaz SFH-ban, hanem STÉ-ben fejezik ki, az értéknek pedig fontos szabályként 6.000 – 25.000 euró STÉ (Standard Termelési Érték) között kell lennie.

1 EUME egyébként hozzávetőleg 1500 EUR STÉ-nek felel meg, így a Fiatal gazda pályázatban elvárt minimális termelési potenciál nagyjából megfelel a korábbi agrár pályázatokban minimálisan elvárt 4 EUME üzemméretnek.

A Standard termelési érték kiszámításához segítséget nyújt az alábbi STÉ kalkulátor.

Az újonnan megjelent K+F pályázatok esetében az első és legfontosabb feladat, hogy meghatározzuk tervezett projektünk milyen támogatható tevékenységet/tevékenységeket ölel fel. A pályázatban két önállóan támogatható tevékenység szerepel:

• kutatás-fejlesztés: kísérleti fejlesztés és max. 50 %-os arányban ipari kutatás
• eljárási és szervezési innováció

Azonnal felmerül a kérdés, mi a fő különbség az adott tevékenységek között és pontosan milyen projektek sorolhatóak az egyes kategóriákba? Nos, lássuk, mit jelentenek pontosan az egyes fogalmak.

A kutatás-fejlesztés (K+F) valamint az innováció egymással szoros kölcsönhatásban lévő, de mégis különböző fogalmak.

EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELV ALAPJÁN KÖTELEZŐ FEJLESZTENI

Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve Magyarország számára 2020-ra - jogilag kötelező módon - minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. Hazánkban 2014-ben a teljes villamosenergia-felhasználásból mindössze 6,8% volt a megújuló energiákkal termelt áram, azaz az elkövetkezendő hat évben csaknem dupláznunk kell.

A KKV-NAK IS FONTOS SZEREP JUT

A 2020-ra teljesítendő célok elérése érdekében az új uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások is jócskán kivehetik a részüket, hiszen csaknem 700 milliárd forint támogatáshoz jutnak energiarendszereik javítására, ehhez társul még a széndioxid kvóta eladásából származó évi 10 milliárd forint, azaz együttesen hétszerese lesz az előző időszak ilyen célú támogatásainak.

Évente tehát több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen!

Közel 1 éves egyeztetés után, Brüsszel végre elfogadta a mezőgazdasági pályázatok keretprogramját jelentő Vidékfejlesztési Programot, így várhatóan ősszel megjelennek az első agrárpályázatok kiírásai.

Tekintsük át ezért mi is, melyek az új Vidékfejlesztési Program sarkalatos pontjai, milyen változásokra érdemes felkészülni a 2014-2020 közötti agrárpályázatok kapcsán.

Az elfogadott Vidékfejlesztési Program legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok fejlesztését helyezi a középpontba, azaz a beruházásokra fordítható támogatás 80%-át az új időszakban már ezek a kis és közepes vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját.

Az új 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program középpontjában az olyan munkaigényes ágazatok állnak, mint a kertészetek, állattenyésztők, valamint az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások. Ezen tevékenységek fejlesztésére több mint 800 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére a Vidékfejlesztési Programon belül.

A magyarországi vidékfejlesztési program (VP), amelyet az Európai Bizottság tehát hivatalosan 2015. augusztus 10-én fogadott el, 4,2 milliárd EUR összegű közpénz felhasználásának mikéntjét határozza meg a 2014–2020 közötti hétéves időszak vonatkozásában.

Bár az elmúlt években jelentősen javult a helyzet, ha megkérdezzük egy kkv vezetőjét, mi jelenti vállalkozása számára a legnagyobb problémát, még mindig a top 5-ben, de talán a top 3-ban helyet kap a fizetési fegyelem hiánya. Mégis, míg a magyar cégek csaknem 44 százaléka vallja azt, hogy a késedelmes fizetések már a vállalkozása létét is veszélyeztetik, többségük nem tesz semmit a késve fizetők ellen, vagy azért, mert félti a vérrel-verejtékkel kialakított üzleti kapcsolatait, vagy, mert tehetetlennek érzi magát, mondván mindez a nehéz gazdasági helyzet eredménye.

Valóban igaz, hogy a cégek többsége még ma is elsősorban a rossz anyagi helyzettel magyarázza késedelmes fizetését, ám egy 2013-ban készített nemzetközi felmérés arra is rámutatott, hogy a magyar cégek 35 %-a szándékosan fizeti késve számláit, 25 %-a adminisztratív problémák miatt késik és hozzávetőleg 11%-ra tehető a vitás helyzetből fakadó késések aránya.

Csak hogy még néhány statisztikai adattal szolgáljak, ígérem, nem lesz több, a Bisnode nemzetközi cégminősítő 2015. júliusban készített viszonylag friss elemzése alapján, a vevők átlagosan 24 napos fizetési határidővel szembesítik a vállalkozásokat, legnagyobb részük (37%) 16-30 napos fizetési határidővel, 22-22%-a pedig 8, illetve 15 napon belül fizet üzleti partnerei felé. Örvendetes tény, hogy 30 napnál hosszabb pénzügyi teljesítéssel csupán a cégek 9%-ának kell számolnia.

Ha most eltekintünk az anyagi helyzettel magyarázható késve fizetéstől - ami mellesleg ugyanúgy egy ördögi kör – és maradunk pusztán az említett adminisztratív problémáknál (professzionális ügyviteli rendszerek hiánya, nem megfelelő irodai adminisztráció), és/vagy a nem megfelelő hozzáállásnál, mint oknál, egyértelmű, hogy igenis van mit tennünk a helyzet javítása érdekében.

A korábban bejelentett 5 jelentős - összesen mintegy 170 milliárd forintnyi keretösszegű - K+F tevékenységeket támogató pályázat közül augusztus végén, közel egy időben 3 pályázat jelent meg:

• Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása - 50 Mrd Ft; támogatási intenzitás: 50-80%
• K+I infrastruktúra megerősítése - 20 Mrd Ft; támogatási intenzitás: 100%
• Iparjog - 1 milliárd; támogatási intenzitás: 100%

A pályázatokat szeptember végétől keretkimerülésig, de legkésőbb 2017 szeptember végéig, illetve október közepéig lehet benyújtani. Ami miatt most sebtében billentyűt ragadtam, hogy lényeges és hasznos tanácsokkal szolgáljak azoknak, akik látván a kiírásokat, esetleg nem bíznak saját K+F pályázatuk sikerében, pályázóképességükben.

Amikor K+F pályázatokról esik szó, a vállalkozások ugyanis két teljesen ellentétes hozzáállásával találkozhatunk. A vállalkozók egy jelentős része, azonnal átsiklik a K+F pályázati felhívásokon, mondván ez a pályázat csak a nagyok játékszere, mit tudna ő kutatni a saját vállalkozásában. A vállalkozók egy másik köre viszont a 60-80%-os támogatási intenzitáson felbuzdulva képes lenne bármit kutatni és fejleszteni, még akkor is, ha a fejlesztésnek nincs sem piaci létjogosultsága sem személyi, műszaki, vagy anyagi feltétele.

Fontosnak tartom ezért, hogy tisztán lássunk ezen pályázatok kapcsán és bízom benne, hogy a cikk elolvasása után Ön is el tudja majd önállóan dönteni, milyen innovatív fejlesztéseket tudna vállalkozásával megvalósítani az új pályázati ciklus állami és uniós támogatásaival.

A 2007-2013-as pályázati ciklus támogatási Kánaánja után a vállalkozók körében viszonylag nagy csalódást fog okozni a 2014-2020-as ciklus és szomorú, de ezzel a pályázni szándékozók jelentős része még nincs is igazán tisztában. Megszoktuk, hogy az unió vissza nem térítendő támogatással segíti a hazai kis és középvállalkozásokat és feltételezzük, hogy ami működött eddig, majd működni fog most is. Elenyésző az a vállalkozói kör, aki tisztában lenne azzal, hogy nem minden vissza-nem-térítendő, ami támogatás, és hogy lassanként a vissza nem térítendő helyett egyre inkább visszatérítendő támogatással telik meg az EU-s pénzek képzeletbeli kasszája.

"A 2014-2020-as időszakban, a hét év során fokozatosan növekedni fog a visszatérítendő támogatások aránya a pénzügyi eszközök (pl. hitelalapok, kockázati tőkealapok) tervezetten megerősített alkalmazásával összhangban. Tovább működnek a már felállt kedvező eredményeket hozó rendszerek, de az intézményrendszert és a végső címzetteket felkészítjük a pénzügyi eszközök kiterjedtebb használatára, igénybevételére."

Partnerségi Megállapodás

De lássuk mire is számíthatunk pontosan az új pályázati ciklusban:

A 2007-2013-as ciklusban Magyarország az elsők között vezette be és alkalmazta a pénzügyi eszközöket. Ide sorolhatók a JEREMIE pénzügyi programjai (hitel, kockázati tőke, garancia) valamint a Regionális Tőkebefektetési Alap kockázati tőkeprogramja (Széchenyi Tőkebefektetési Alap néven meghirdetve 2011-ben). Az Európai Unió tagállamaira vetítve, a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak körülbelül 5%-át jelentették a pénzügyi eszközök.

„Egyszerűbb lesz az uniós pályázati rendszer a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, a pályázók kevesebb bürokráciával és sokkal inkább szolgáltató típusú államigazgatással találkoznak majd"

Éppen 8 hónapja, hogy elindult a 2014-2020-as uniós pályázati források elérését lehetővé tevő informatikai rendszer, a FAIR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer), azaz a pályázati ügyintézés elektronikus felülete, és bár nem lehet azt állítani, hogy az elmúlt hónapokban olyan sok lehetőség adódhatott a használatára, a napokban beadható új pályázatok kapcsán érdemes lenne egy gyors értékelést végeznünk a konkrét tapasztalataink alapján.

Nagyon nehéz volt a start

A tavaly év végi indulást követően nem volt könnyű dolga a pályázóknak és szakértő tanácsadóiknak sem. A pályázati internetes felület akadozott, használata nehézkes volt és lassú. Előfordult, hogy az automatikus regisztrációt nem kapta meg minden pályázó, nem volt aktív regisztrációja olyan pályázónak, aki már korábban nyújtott be pályázatot, a rendszer gyakran a túlterheltség miatt kidobta a felhasználót, de folyamatosak voltak az értelmezhetetlen hibaüzenetek is, amelyekre az online ügyfélszolgálaton sem tudtak megoldást nyújtani.

A kezdeti regisztrációs nehézségek talán mára csökkentek, ugyanakkor általános tapasztalat, hogy az új pályázati felület felépítése, az egyes menüpontok közötti átjárhatóság lényegesen lassítja a kitöltés időtartamát, kevésbé átlátható a teljes adatlap, nagyon szétaprózódtak, helyenként túlbonyolítottak az egyes menüpontok, nem mindig logikus azok felépítése. Egyetlen költségvetési adat felviteléhez gyakran 5-6 kattintás szükséges, majd ugyanannyi, hogy visszajussunk a kiindulási ponthoz, közben pedig minden egyes kattintásnál türelmesen kivárjuk ki, míg az adatok töltődnek.

Az ügyfélszolgálat munkatársai sajnos sokszor nem tudnak segíteni olyan szakmai kérdésekben, amelyeket a támogatások felhasználásának szabályrendszere nem, vagy nem egyértelműen szabályoz. Írásbeli kérdéseinkre gyakran hónapokkal később kapunk válaszokat, ami természetesen meghaladja az adott kérdésben érintett pályázat benyújtásának időpontját.