|
|
Pest megye az uniós csatlakozásunk kezdete óta csak korlátozottan jutott hozzá a tényleges fejlettségi szintjének megfelelő forrásokhoz. Ennek ellensúlyozásaként a Kormány két éve 80 milliárd forintos keretet hozott létre a Pest megyei fejlesztések támogatására.
Ennek keretében hirdette meg a Pénzügyminisztérium 2019. január 4-én a „Mikro-, kis-, és középvállalkozások eszközberuházásainak támogatása Pest megye területén"című Pályázati Kiírást 4,5 milliárd forintos keretösszeggel, melynek célja a Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások termelőeszköz-beruházásának támogatása.
A tervezett keretösszegből kisléptékű (10-60 millió forint támogatási igényű) fejlesztésekre 2 milliárd forint, nagyléptékű (60-300 millió forint támogatási igényű) fejlesztésekre 2,5 milliárd forint fordítható.
A Pest megyei kkv-k eszközbeszerzéseit támogató pályázati kiírás alapján a Pest megye területén igazoltan 365 napot meghaladó időtartam óta székhellyel rendelkező azon korlátolt felelősségű társaságok vagy részvénytársaságok jogosultak pályázni, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt , továbbá rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes 365 napot jelentő üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele.
A Pályázati Kiírás alapján budapesti székhelyű vállalkozások nem jogosultak pályázni és budapesti megvalósítási helyszínnel sem nyújtható be pályázat, továbbá konzorciumi formában sincs lehetőség pályázat benyújtására.
A támogatási kérelmeket 2019. február 20-án reggel 8 órától nyújthatják be a pályázók a www.allamkincstar.gov.hu oldalon. A várható nagy pályázói aktivitásra figyelemmel javasolt a támogatási kérelmeket aznap benyújtani, mivel a Pénzügyminisztérium a forráskeret 200%-át elérő beérkezett pályázat esetén automatikusan felfüggeszti a pályázatot.
A vállalkozások a támogatásokat új eszközök beszerzésére, így például gyártósor, gépsor, informatikai eszköz vásárlására, termékek tárolására, illetve anyagmozgatásra szolgáló tárgyi eszközökre igényelhetik, de a pályázaton emellett gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések, valamint információs technológia-fejlesztések is elszámolhatók.
A támogatott beruházásnak olyan kapacitásbővítést kell eredményeznie, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforráshatékonyságot.
BŐVEBBEN
A Vanessia Kft-vel jelent meg ismét egy cikk a decemberi HASZON Magazinban "Hasznos tudnivalók a pályázatíró szemével" címmel.
A cikkben arról kérdezték szakértőinket, miként lehet jól felkészülni egy pályázati felhívásra, melyek azok a minimális feltételek, amelyek nélkül nincs értelme nekifogni.
A cikkben érintjük a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon (GINOP) belül jelenleg, illetve a közeljövőben elérhető pályázati forrásokat innováció, IT, technológiai korszerűsítés, megújuló energia témakörben, valamint szót ejtünk az induló vállalkozások számára elérhető lehetőségekről is.
A teljes cikket itt olvashatja el: HASZON Magazin 2018 december
2019-ben számos új projekt és nagyszabású program kerül bevezetésre Magyarországon. Ezekről és a legújabb pénzügyi-üzleti hírekről tájékozódjon a Haszon magazinból, a legfrissebb hazai és nemzetközi gazdasági hírekről pedig ingyenes napi hírlevelükből!
Egy jól kialakított, átgondolt IT infrastruktúra (hardver és szoftver) 15-45%-al képes növelni egy cég folyamatainak hatékonyságát 3-7 évente (iparág függő). Ez azt jelenti, ha egy vállalkozás rendszerei 3-5 évesek, akkor biztosan piaci hátrányban van azokkal a konkurensekkel szemben, akik fejlesztenek és ugyanazt a tevékenységet kevesebb élőmunkával és/vagy nagyobb árréssel képesek elvégezni.
A korszerűsített rendszerek tehát hozzávetőleg 6-24 hónapos megtérüléssel is kecsegtetnek, amennyiben megfelelő szakemberekre bízzák a projekteket és a kivitelezést.
A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása című pályázat forrásai lehetőséget biztosítanak most arra, hogy a vállalkozások ezen elavult eszközeiket, hardver és szoftver parkjukat le tudják cserélni. A támogatási kérelmek benyújtása azonban már csak 2019. március 8-ig lehetséges, a pályázat végleg bezár.
Pályázni lehet helyben telepített saját szoftver vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetésére, de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).
Milyen rendszerekre és megoldásokra lehet egészen pontosan pályázni?
BŐVEBBEN
Napjaink vállalkozásainak számos hitelcélja lehet. Valaki korszerűsíteni szeretne, van, aki eszközbeszerzésben gondolkozik. Akad, aki most indította vállalkozását, és a kezdő lendületre lenne szüksége! Vissza nem térítendő támogatás azonban nem minden fejlesztési célra érhető el. Azok számára, akik nem találnak megfelelő vissza nem térítendő támogatási forrást fejlesztéseikhez, tökéletes megoldást nyújt a technológiai fejlesztési célú hitelprogram, mely az uniós kamattámogatás révén 0%-os kamattal és iparági korlátozás nélkül a teljes KKV szektor számára elérhető. A Hitelprogram keretében 2018. szeptember 10-től egészen 2020. november 1-ig lehet hitelkérelmet benyújtani.
A „KKV Technológia" Hitelprogram alapvető célja, hogy a hazai KKV-k fejlesztési igényeit maximálisan kiszolgálja.
A Hitelprogram előnyei:
- eszközbeszerzésre vehető fel,
- hívószava a technológiai korszerűsítés,
- felvehető összeg minimum 1 millió – maximum 50 millió Forint.,
- kezdő[1] vállalkozások is felvehetik (megkülönböztető előny más hitelekhez képest) maximum 25 millió Forintig,
- saját forrás legalább 10%,
- teljes KKV szektor által igénybe vehető,
- szállítói finanszírozás itt is elérhető,
- rendelkezésre tartási idő 9 hónap,
- türelmi idő 3 hónap,
- ennél a hitelnél nem a bővítés, hanem a korszerűsítés a fő cél.
[1] Kezdő vállalkozásnak tekintendő az a vállalkozás, mely nem rendelkezik egy lezárt, teljes (12 naptári hónapot jelentő) üzleti évvel.
BŐVEBBENA Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium. A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz.
A pályázat jelenleg is nyitott, így továbbra is lehetőség van a támogatási kérelmek benyújtására.
Következő értékelési határnap: 2019. február 19.
Az energiahatékonyság javítása fontos célja a Vidékfejlesztési Programnak, ezért a rendelkezésre álló összegek terhére 2018-ban önálló pályázatot jelentetett meg a tárca, melyen belül 30 milliárd forintra mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhattak és pályázhatnak jelenleg is.
Az Irányító Hatóság mostani döntésének köszönhetően az elnyert támogatást a pályázók az innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javítását – elsősorban megújuló energia felhasználásával – szolgáló fejlesztések megvalósítására használhatják. Egyéni projekt esetén a maximálisan elnyerhető támogatás 500 millió forint, közös projekt esetén pedig legfeljebb 1 milliárd forint.
A pályázat feltételeiről részletesebben itt tájékozódhat: Pályázat mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítására
Forrás: AM Sajtóiroda
Több mint 4,5 milliárd forintot nyert el 87 Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozás telephelyének fejlesztésére - mondta el Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek.
A kormány Pest megye fejlesztését szolgáló programjának keretében a vállalkozások telephelyeinek fejlesztésére irányuló pályázat 2018 májusában jelent meg, célja a mikro-, kis-, és középvállalkozások működési helyszínéül szolgáló telephelyek infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének a javítása. Az igényelhető legmagasabb támogatási összeg 100 millió forint volt.
A megemelt keretből 87 Pest megyei vállalkozás összesen mintegy 4,5 milliárd forint értékben fejlesztheti eszközparkját annak érdekében, hogy versenyképességét, termelékenységét javíthassa. A beruházások következtében várhatóan több, mint 46 ezer négyzetméternyi új telephely épülhet és közel 31 ezer négyzetméternyi telephely újulhat meg. A beruházások várhatóan több, mint 200 új munkahely létrejöttét, valamint közel 1500 meglévő munkahely megtartását is elősegítik - tájékoztatott Rákossy Balázs.
BŐVEBBEN
Idén január első napjaiban megjelent a Mikro-, kis és középvállalkozások eszközberuházásainak támogatása Pest megyében című, PM_KKVESZKOZ_2018 kódszámú pályázat, amelynek keretében a Pest megye területén (Budapest kizárva) legalább 1 éve székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást termelőeszköz beruházásaik támogatására.
A támogatási kérelmeket 2019. február 20-án reggel 8 órától nyújthatják be a pályázók és tekintettel a pályázat népszerűségére, valamint a rendelkezésre álló keretösszegre, egészen biztos, hogy a beadásra csupán ezen a napon lesz lehetősége.
Ahhoz, hogy ez zökkenőmentesen történjen, nagyon fontos, hogy már most elkezdje a pályázati felkészülést. Hogy segítséget nyújtsunk a sikeres felkészüléshez, összeírtuk azokat a kérdéseket, és válaszokat, amelyek pályázóink esetében a leggyakrabban felmerültek:
KÉRDÉS:
A Felhívás szerint a Pályázó lehet aki "igazoltan 365 napot meghaladó időtartam óta Pest megyei székhellyel rendelkezik és Pest megye területén valósítja meg fejlesztését"...
Abban az esetben, ha a Pályázó (365 napot meghaladó időtartam óta) rendelkezik Pest megyei székhellyel, ami mondjuk nem alkalmas a tervezett fejlesztésre... ebben az esetben, ha a pályázat benyújtásáig bejegyez egy új, alkalmas, pest megyei telephelyet, akkor ez esetben megfelel a pályázaton indulás kritériumának? ( KKV, stat. létszám min 1 fő, min. 1 lezárt évnek megfelel)
BŐVEBBEN
A közbeszerzési törvény 2018. november 28-i módosítása jelentősen megváltoztatta a támogatott ajánlatkérőkre, azaz a kizárólag támogatás miatt közbeszerzésre kötelezett szervezetekre vonatkozó feltételeket.
A Kbt. két bekezdésben, az 5. § (2) és (3) bekezdéseiben szabályozza a támogatott szervezetek közbeszerzési kötelezettségét.
Nem változtak az 5. § (2) bekezdés rendelkezései.
E rendelkezés szerint a Kbt. 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet magában foglaló építési beruházások és a középületek kivitelezésére irányuló építési beruházások, továbbá az ezekhez kapcsolódó szolgáltatás megrendelések esetén (pl. kapcsolódó tervezési munka) áll fenn közbeszerzési kötelezettség.
- Uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén akkor áll fenn a közbeszerzési kötelezettség, ha a támogatás mértéke meghaladja a projekt értékének 75%-át és a beszerzés nettó értéke eléri a 25 millió Ft-ot.
- Uniós értékhatárt elérő beszerzések esetén akkor, ha a támogatás mértéke meghaladja a projekt értékének 50%-át és a beszerzés nettó értéke eléri a 1.723.541.680 Ft-ot.
Változtak viszont az 5. § (3) bekezdés szabályai.
A bekezdés értelmében az 5. § (2) bekezdésben foglaltakon kívüli építési beruházások és szolgáltatás megrendelések, valamint valamennyi árubeszerzés vonatkozásában továbbra is a támogatás összegéhez kötött a közbeszerzési kötelezettség.
A támogatás összege azonban módosult, a korábbi 40.000.000 Ft-ról 68.655.860 Ft-ra árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén, ami 2019. december 31-ig az uniós közbeszerzési értékhatár összege. Építési beruházás esetén legalább 300.000.000 Ft összegű támogatás esetén áll fenn a közbeszerzési kötelezettség.
BŐVEBBEN
K+F pályázatok esetében az egyik legnehezebb feladat annak eldöntése, hogy az adott fejlesztésünk egyáltalán kutatás-fejlesztésnek minősül-e, vagy sem, illetve azon belül egészen pontosan milyen tevékenységi besorolást kaphat.
Sokan tekintenek a K+F+I, illetve az innovációs pályázatokra is úgy, mintha azok kizárólag kutatás-fejlesztés támogatását jelentenék, holott a hazai pályázatok java lényegében K+F+I pályázat, azaz az innovációs folyamatokat, tevékenységeket is magában foglalja, ami viszont kellően tág tevékenység ahhoz, hogy a vállalkozások egészen jelentős hányada képes lehessen rajta indulni. A valóságban mégis kevesen mernek vagy tudnak rajta indulni és ennek vélhetően az az oka, hogy nincsenek tisztában azzal, milyen szervezeti háttérrel és milyen projekttel lehetnének sikeresek. A nem megfelelő projekt ötlet, vagy a téves tervezési folyamat pedig gyakran elutasított pályázathoz vezet.
Tapasztalataink alapján, amikor K+F pályázatokról esik szó, a vállalkozások két teljesen ellentétes hozzáállásával találkozhatunk. A vállalkozók egy jelentős része, azonnal átsiklik a K+F pályázati felhívásokon, mondván ez a pályázat csak a nagyok játékszere, mit tudna ő kutatni a saját vállalkozásában. A vállalkozók egy másik köre viszont a 60-80%-os támogatási intenzitáson felbuzdulva képes lenne bármit kutatni és fejleszteni, még akkor is, ha a fejlesztésnek nincs sem piaci létjogosultsága sem személyi, műszaki, vagy anyagi feltétele.
A legális magyar online kaszinó lehetőségeiről bővebb információkat kaphatsz a KaszinoHungary10 partnerségével.
K+F PÁLYÁZATOK ELŐNYEI
Most, hogy a vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázati lehetőségek egyre szűkülnek, nem szabad elmenni a kutatás-fejlesztési pályázatok mellett, mert bár a feltételrendszer valóban szigorúbb egy klasszikus, mondjuk kapacitásbővítő pályázaténál, egy K+F pályázatban sok esetben jobb feltételekkel és kisebb "versenyben" kell megmérettetnie magát a cégnek. Ezen pályázati típusokat nagyobb intenzitással támogatja az állam, akár 100%-os is lehet alapkutatások esetében. Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében az intenzitás alacsonyabb, hozzávetőleg 60-80%.
A kutatás-fejlesztési pályázatok szintén fontos előnye, hogy a megvalósítási szakaszban jóval egyszerűbb a beszerzési eljárás, mint a klasszikus pályázatoknál, hiszen összegtől függetlenül nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, így rengeteg adminisztrációt és járulékos költséget spórolhat meg a pályázó. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kutatás-fejlesztési beruházások esetén további jelentős adókedvezmények vehetők igénybe. Összességében a K+F beruházások megtérülési szempontból sokkal hatékonyabbak más beruházási formákhoz hasonlítva, tehát K+F témában a megtérülés ideje gyorsabb, a megtérülés értéke pedig magasabb.
Az ilyen pályázatokon nem csak KKV-k, de nagyvállalatok, költségvetési szervezetek, kutatóhelyek és akár jogi személyiségű nonprofit szervezetek is indulhatnak. Végül pedig a K+F pályázatok esetében tapasztalataink alapján a rendszer is rugalmasabb, a közreműködő szervezetek aránylag sok változási lehetőséget biztosítanak a megvalósítás során.
K+F ÉS INNOVÁCIÓ FOGALMA
Lássuk most, mit kell tudni a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek lehatárolásáról:
BŐVEBBEN
Itt a vége! 2018. február 28-án végleg bezár a GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" című pályázat, amelynek keretében a hazai vállalkozások jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését valósíthatják meg részben vissza nem térítendő támogatásból, részben kedvezményes hitelből..
A pályázat keretében azon projektek támogathatóak, amelyek közvetlenül vagy közvetve illeszkednek a Nemzeti S3-ban meghatározott nemzeti ágazati prioritások vagy intelligens technológiák valamelyikéhez. A nemzeti ágazati prioritások:
- Egészséges társadalom és jólét;
- Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák;
- Tiszta és megújuló energiák;
- Fenntartható környezet;
- Egészséges és helyi élelmiszerek;
- Agrár-innováció;
Intelligens technológiák:
- fotonika, lézertechnológia
- különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák
- bionika
- nem gépipari fémfeldolgozás
- elektronika és félvezető-technológia
- korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj, földgáz)
- korszerű csomagolástechnikai technológiák
- vegyipar (pl. gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása)
- építőipar (építőanyag-technológiák)
- textilipar
- fa- és bútoripar
- logisztika
- kulturális és kreatív ipar
TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE
A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, hitelrészből és önrészből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 25 millió forint, maximum 500 millió forint.
Az igényelhető kölcsön összege minimum 12,5 millió Ft, maximum 250 millió Ft.
BŐVEBBEN
Ahogy már megszokhatták tőlünk, időről időre közzétesszük az aktualizált pályázati menetrendet, amelyből látszanak a még nyitott pályázati konstrukciók, illetve a legfontosabb pályázati határidők. Íme a 2019. januári aktualizált menetrend:
Amennyiben a táblázatot nehezen tudja elolvasni, kattintson a képre, majd nagyítsa újabb kattintással teljes méretre.
Bármelyik pályázattal kapcsolatos kérdéseikkel keressenek bennünket bizalommal.
Ahogy decemberben már beharangoztuk megjelent a Mikro-, kis és középvállalkozások eszközberuházásainak támogatása Pest megyében című, PM_KKVESZKOZ_2018 kódszámú pályázat, amelynek keretében a Pest megye területén (Budapest kizárva) legalább 1 éve székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást termelőeszköz beruházásaik támogatására.
A támogatási kérelmeket 2019. február 20-án reggel 8 órától nyújthatják be a pályázók a www.allamkincstar.gov.hu oldalon.
A pályázatra rendelkezésre álló keretösszeg 4,5 milliárd forint, ebből
- 2,5 milliárd forint értékben nagyléptékű, azaz 60-300 millió forint támogatási igényű fejlesztésekre,
- 2 milliárd forint értékben pedig kisléptékű, azaz 10-60 millió forint támogatási igényű fejlesztésekre van lehetőség.
A vállalkozások a támogatásokat új eszközök beszerzésére, így például gyártósor, gépsor, informatikai eszköz vásárlására, termékek tárolására, illetve anyagmozgatásra szolgáló tárgyi eszközökre igényelhetik, de a pályázaton emellett gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések, valamint információs technológia-fejlesztések is elszámolhatók.
A támogatott beruházásnak olyan kapacitásbővítést kell eredményeznie, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforráshatékonyságot.
BŐVEBBEN
Ma, azaz január másodikán nyílt meg az októberben megjelent "Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 50 milliárd forint és két megjelölt területen sokféle célra lehet kérni a vissza nem térítendő támogatásokat.
Kiknek szól a pályázat?
Amint októberben már összefoglaltuk: a felhívási szöveg szerint a pályázatnak az a célja, hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások számára olyan élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtására, amelyek hozzásegítik őket tevékenységük gazdaságos folytatásához, továbbá a saját, illetve az alkalmazotti foglalkoztatás fenntartásához. A felhívás további célja az ágazati szereplők versenyképességének javítása a legkorszerűbb, innovatív technológiák megvalósításával.
A jelentős piaci érdeklődés miatt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2020. január végéig meghosszabbította az MFB Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció II. elnevezésű hitelprogram igénylési határidejét, illetve 100 milliárd forintra emelte a program keretösszegét, a hitel továbbra is a programban részt vevő pénzügyi vállalkozásoknál igényelhető.
Az MFB szombati tájékoztatása szerint a konstrukció célja, hogy olyan kis- és középvállalkozásokat juttasson forráshoz, amelyek a piacon jelenleg csak kedvezőtlen feltételekkel vagy egyáltalán nem jutnak hitelhez, bár versenyképességük fokozásához szükségük lenne pénzügyi segítségre. Hogy a refinanszírozási konstrukcióban nyújtott hitel a legközvetlenebb módon juthasson el az igénylőkhöz, a hitelprogram forrásait pályázat útján kiválasztott pénzügyi vállalkozások közvetítik, elsősorban mikro- és kisvállalkozásoknak.
BŐVEBBENA Vidékfejlesztési Program keretében újabb 11 milliárd forint összegű támogatásról született döntés, amely mintegy 700 gazdálkodó fejlesztéseit szolgálja. Az Irányító Hatóság mostani döntésével együtt programban vállalt kötelezettség mértéke meghaladja a 100 százalékot.
A napokban megítélt támogatások közül az Irányító Hatóság első körben mintegy 750 millió forintról határozott, amely a szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott mezőgazdaság megvalósítására, valamint a rövid ellátási láncok, helyi piacok kialakítására, fejlesztésére biztosít forrást. Emellett az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzésére első körben 177 millió forintról született döntés.
BŐVEBBEN
Ahogy már megszokhatták tőlünk, időről időre közzétesszük az aktualizált pályázati menetrendet, amelyből látszanak a még nyitott pályázati konstrukciók, illetve a legfontosabb pályázati határidők. Íme a 2018. decemberi aktualizált menetrend:
Amennyiben a táblázatot nehezen tudja elolvasni, kattintson a képre, majd nagyítsa újabb kattintással teljes méretre.
Bármelyik pályázattal kapcsolatos kérdéseikkel keressenek bennünket bizalommal.
Hasznosnak tartotta ezt a bejegyzést? Nem szeretne lemaradni a jövőben adódó hasonló lehetőségekről?
Iratkozzon fel heti ingyenes tájékoztató hírlevelünkre, melyben értesítjük Önt a várható és aktuális támogatási lehetőségekről, fejleményekről, egyéb aktuális pályázati hírekről, segítünk Önnek értelmezni a felhívások gyakran kesze-kusza feltételrendszerét. Ha feliratkozik, hetente 1 hírlevélre számíthat tőlünk és szigorúan semmi spam!
Hírlevél feliratkozás
2019. január 2-tól pályázható a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú élelmiszeripari pályázat, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:
- élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
- borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.
A Vidékfejlesztési Program egyik legnépszerűbb élelmiszeripari pályázatában lehetőség van mezőgazdasági termelők – és nem mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások indulására is, illetve a feldolgozóipari tevékenységet végző vállalkozások mellett megfelelő tőkével rendelkező őstermelőknek is kiváló lehetőség, akik ezáltal megtermelt, saját vagy akár vásárolt mezőgazdasági termékeik feldolgozásával bővíthetik tevékenységi körüket.
Mezőgazdasági termelőnek minősül az a pályázó, aki:
- a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évben árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott.
- a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul .
Mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozás csak abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:
- a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik;
- a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul;
- a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel kizárólag Annex I. terméket állít elő.
Azok számára, akiknek idegen az ANNEX 1 kifejezés, ez az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló élelmiszeripari projekteket jelöli. Az Annex 1 besorolásról bővebben korábbi cikkünkben olvashat itt: Élelmiszeripari cégek esetén hogyan kell értelmezni az Annex 1 listát?
Fontos további feltétele a pályázatnak, hogy a pályázaton kizárólag a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti (kivéve TEÁOR 1020, TEÁOR 109 alá tartozó) tevékenységüket fejlesztő pályázók indulhatnak.
De nézzünk néhány konkrét példát arra, milyen tevékenységek fejlesztésére igényelhető a pályázat keretében támogatás:
BŐVEBBEN
Újabb záró határidő közeledtére szeretném felhívni a figyelmét, ezúttal a GINOP-1.2.6-8.3.4-16 "Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel" elnevezésű pályázati felhívás utolsó határnapjához érkezünk 2019. február 15-én. Az ünnepek okozta csonka december és visszarázódós január miatt elengedhetetlen, hogy ha szándékában áll indulni ezen a pályázaton, a pályázati előminősítést még az idei évben elvégezzük, a hosszabb időt igénylő folyamatokat pedig elindítsuk.
A kifejezetten élelmiszeripari középvállalkozásoknak szóló pályázat keretében olyan kapacitásbővítés támogatható, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforrás-hatékonyságot.
A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önerőből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 forint, maximum 750.000.000 forint.
Az igényelhető kölcsön összege minimum 50.000.001 Ft, maximum 2.000.000.000 Ft.
Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.
A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön együttes mértéke maximum a projekt összes elszámolható költségének 75%-a lehet.
BŐVEBBENSajtószemle: Portfolio - 2018. december 6.
Miközben novemberben újra ömlött Brüsszelből az EU-pénz, hirtelen idehaza is megélénkült a pályázati döntéshozatal: több mint 1000 új vállalkozói pályázati nyertest hirdettek ki 166 milliárd forint összegben és így a 7 évre rendelkezésre álló pénzek mintegy 94%-át már elosztották. A felpörgő döntéshozatal oda vezetett, hogy már csaknem 100 ezer nyertes projektről beszélhetünk ebben az uniós ciklusban, amelynek túlnyomó többsége a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődik. A jelenlegi ütemet elnézve esélyes, hogy jövő tavaszra teljesen elosztja a kormány a 7 éves keretet.
Úgy tűnik: igencsak eseménydús novemberen vagyunk túl a hazai fejlesztéspolitikában, mert miközben Brüsszelből kalkulációnk szerint mintegy 192 milliárd forintnyi támogatást utaltak át, meglódult itthon is a pályázati döntéshozatal, illetve a kifizetések. A kettő között akár ok-okozati összefüggés is lehet, hiszen a megelőző hónapokban csak néhány száz nyertest hirdettek ki havonta, novemberben viszont hirtelen 1090-et, akik együtt 166 milliárd forintot nyertek el és mivel ők a gyors szerződéskötés után akár rögtön kérhetik is a (szeptemberben levágott) támogatási előleget, azt már könnyebben ki tudja nekik utalni a magyar büdzsé.
