Vidéki vállalkozások számára még mindig nyitott a lehetőség, hogy gyakornokok foglalkoztatásához 100%-os uniós támogatást igényeljenek. De már nem sokáig!

A mai nyilvános statisztikák alapján a 30 milliárdos keretre eddig kicsit több mint 29,7 milliárd forintnyi pályázati igény érkezett be, azaz a rendelkezésre álló keret szinte kimerült, így ha számolunk a hibás pályázatok szokásos arányával, akkor sincs túl sok hátra a felfüggesztésig.

A pályázat keretében az igényelhető támogatás felső korlátja 30 millió Ft, a támogatás maximális mértéke pedig az összes elszámolható költség 100 %-a lehet.

Nézzük meg, pontosan milyen feltételekkel lehet pályázni:

A gyakornoki program a vállalkozás statisztikai létszámának növelésével együtt járó, azaz új státusz betöltését eredményező foglalkoztatás esetén

• egyrészt bér- és járuléktámogatást nyújt a vállalkozások számára a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan 9 hónapon keresztül,
• másrészt lehetőséget teremt segítő vállalati mentor tevékenység ellátására és
• szükség esetén az új munkahely tárgyi és infrastrukturális feltételeinek kialakítására is.

A pályázatra kizárólag azon vállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet, amelyek

• rendelkeznek legalább egy lezárt és teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, és
• amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, egyéni cégek vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei, és
• az éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt és
• a 651/2014/EU Rendelet I. Melléklete alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülnek, vagy
• azon vállalkozások, amelyek megfelelnek a mikro- kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 651/2014/EU Rendelet I. Melléklet 2. cikk szerinti alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékeknek, azonban a 651/2014/EU rendelet 1. sz. melléklet 3. cikk (4) bekezdése alapján azért nem tekinthetők KKV-nak, mivel a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.

Április 22-ig pályázható az 5 milliárd forint keretösszegű mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt pályázat.

A hazai finanszírozású Program már a korábbi években is nagy népszerűségnek örvendett, azonban a mostani pályázati ciklusban, amikor a pályázatok feltételrendszere jelentősen szigorodott, mind a támogatást igénylők köre, mind a támogatható tevékenységek vonatkozásában, ez a pályázat nem mindennapi lehetőséget biztosít a vállalkozóknak új eszközök, gépek beszerzéséhez, vagy akár ingatlanvásárláshoz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint hozzávetőleg 250 vállalkozó részesülhet a támogatásból és ezzel 1500 új munkahely jöhet létre.

A vállalkozások munkahelyteremtő beruházásra pályázhatnak, ennek keretében tárgyi eszközök vagy immateriális javakba történő beruházásra, új létesítmény felállítására, meglévő létesítmény bővítésére igényelhetnek támogatást.

A pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,7 millió forint. Emellett van lehetőség kiegészítő támogatásokra pályázni:

• a) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő, kiközvetített, az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 700 ezer Ft, vagy
• b) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő kiközvetített olyan álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, aki a foglalkoztatást megelőző 12 hónapban kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében volt foglalkoztatva, új munkahelyenként 1,5 millió Ft, vagy
• c) amennyiben a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 1,5 millió Ft,
• d) amennyiben a beruházás a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjbr.), valamint a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktbr.) alapján kedvezményezett járásban vagy kedvezményezett településen valósul meg, új munkahelyenként további 400 ezer Ft,

A d) pont szerinti kiegészítő támogatás halmozható az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatásokkal is, míg az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatások vagylagosan igényelhetők.

Sajtószemle: Portfolio - 2019. március 28.

Döcögve halad a jórészt EU-pénzből finanszírozott Vidékfejlesztési Program (VP) megvalósítása, amely miatt az Agrártárca közbelépése várható, azaz a teljes keret lehívása érdekében forrásátcsoportosítás jöhet - jelezte a Világgazdaságnak Zoltán Csaba. A Start Garancia Zrt. vezérigazgatója szerint nem meglepő, hogy egyesek szerint az elnyert támogatásból tervezett beruházások ötöde nem valósul meg.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Orvosi rendelőre, orvosi szolgálati lakásra és orvostechnikai eszközökre fordítható, 11 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírással folytatódik a Magyar Falu Program. A kormány célja, hogy a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők is olyan ellátáshoz juthassanak, mint a nagyobb településeken élők.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a pályázatokat ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány célja az alapellátás átalakítása. Ennek fontos eleme a kistelepüléseken lévő családi orvosi praxisok fejlesztése, amihez a most kiírt pályázatok is hozzájárulnak.

Elmondta: szolgálati lakások építésére 5 milliárd forint, orvosi rendelők felújítására 4 milliárd forint, orvosi eszközök beszerzésére 2 milliárd forint áll rendelkezésre a Magyar Falu Programban.

Elindult a "Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak" című pályázati felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP). A felhívás tervezett keretösszege 15 milliárd forint, amelyből a vállalkozások kiskapacitású, saját villamosenergia-fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer beszerzését és telepítését valósíthatják meg.

Az igényelhető támogatás minimum összege várhatóan 1,5 millió forint, maximuma 3 millió forint.

Az elnyert támogatásból maximum 15 (kilowatt) kW névleges teljesítményű napelemes rendszerek beszerzése és telepítése; a kapcsolódó szerkezeti- és tartóelemek beszerzése és telepítése; az épület elektromos rendszeréhez illetve a hálózathoz való csatlakozáshoz és a műszakilag biztonságos működéshez szükséges elemek beszerzése és ezek kiépítése; akkumulátorok; mérő- és szabályozó berendezések beszerzése és felszerelése valósulhat meg.

A pályázati felhívás jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a tényleges megjelenésig a felhívás változhat!

Lássuk a részleteket:

PÁLYÁZAT CÉLJA ÉS TARTALMA

Jelen Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójuk javítása érdekében az – új munkahelyek létrehozását eredményező – munkahelyteremtő beruházások támogatása. A pályázat célja továbbá a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás, a helyi gazdaság megerősítése. A gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű térségek, települések felzárkóztatásának érdekében az álláskeresők foglalkoztatásának – kiemelt összegű kiegészítő – támogatása, a foglalkoztatás regionális különbségeinek mérséklése érdekében.

Az NFA-ból 2019-ben 5 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére. Ebből 250 KKV-nál mintegy 1500 új munkahely létesíthető.

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

Az NFA foglalkoztatási alaprész 2018. és 2019. évi központi kerete terhére e célra elkülönített összeg 5.000.000.000 Ft.

A támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,7 millió Ft.

Ezen kívül az alábbi kiegészítő támogatásokra lehet pályázni:

• a) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő, kiközvetített, az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 700 ezer Ft, vagy
• b) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő kiközvetített olyan álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, aki a foglalkoztatást megelőző 12 hónapban kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében volt foglalkoztatva, új munkahelyenként 1,5 millió Ft, vagy
• c) amennyiben a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 1,5 millió Ft,
• d) amennyiben a beruházás a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjbr.), valamint a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktbr.) alapján kedvezményezett járásban vagy kedvezményezett településen valósul meg, új munkahelyenként további 400 ezer Ft,

A d) pont szerinti kiegészítő támogatás halmozható az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatásokkal is, míg az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatások vagylagosan igényelhetők.

Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent, „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás dokumentációja
Az Irányító Hatóság ezúton hívja fel a Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a felhívás módosulása az alábbi pontokat érinti:

1. Kiegészítésre került a felhívás 4.2. fejezetének b) pontja. A kiegészítés értelmében adott célterület kapcsán eltérő szakaszokban benyújtott és különböző megvalósítási helyekre vonatkozó több kérelem alapján is részesülhet támogatásban ugyanazon támogatást igénylő.
2. A 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet - GDPR) előírásaiból fakadó kötelezettségekkel kiegészült a felhívás 7. fejezete.

A pályázók előtt továbbra is nyitva a beadás lehetősége, a következő határnap 2019. április 3., ugyanakkor információink szerint a keretösszeg már kimerült, így ez a határnap valóban az utolsó határnap lesz!

Frissítés: 2019.03.21-én megjelent a közlemény arra vonatkozóan, hogy az Irányító Hatóság az érintett pályázat esetében a támogatási kérelmek benyújtásának lehetőségét 2019. április 4. napján 00 órától felfüggeszti.

A pályázatra, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség, 2019. január 2 óta nyújthatják be kérelmeiket mezőgazdasági termelők, illetve mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások egyaránt.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A pályázatról bővebb információt korábbi bejegyzésünkben talál: Április 3-ig még pályázhatnak az élelmiszeripari feldolgozó cégek

Sajtószemle: Portfolio - 2019. március 19.

A forint árfolyamváltozása miatt újraszámolta a kormány, hogy a 2014-2020-as uniós Operatív Programokban összesen mennyi pénzt szeretne kiosztani a pályázóknak és ezt a legfrissebb Magyar Közlönyben közzé is tette.

Eszerint összesen 9152,7 milliárd forint az összes Operatív Program indikatív támogatási kerete, ami úgy jött össze, hogy a Vidékfejlesztési Program támogatási keretét 320,98-as euró/forint árfolyam mellett számolta újra a kormány, míg az összes többiét 318,87-es árfolyam mellett. Évekkel ezelőtt még 310-es technikai árfolyam mellett történt az Operatív Programok tervezése, akkori kalkulációink szerint 8920 milliárd forint lett volna az elosztható keret, így tehát most ennél bő 200 milliárddal több.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Egy friss közlemény szerint a mai nap helyett egy hónappal később, 2019. április 15-én indul a Magyar Falu Program első pályázati felhívásának beadási szakasza. A Nemzeti és helyi identitástudat erősítése pályázat benyújtására 2019. április 15. és 2019. május 15. között van lehetőség.

A támogatás célja a hagyományos vidéki közösségi élet megerősítése, a helyi kultúra, a szabadidős tevékenységek fejlesztése, a hagyományok megtartása és azok továbbvitele. Lássuk, miről is szól a pályázat:

A pályázatról készített rövid tájékoztatónkat itt tudja letölteni: MFP-NHI/2019 - A Magyar Falu Program keretében „A nemzeti és helyi identitástudat erősítése"

Bármilyen kérdéssel keresse pályázati szakértőinket bizalommal!

Egy ma megjelent közleménnyel módosult a „Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel" című (VEKOP-5.1.1-5.1.2-16 kódszámú) felhívás, ennek keretében a támogatási kérelmek benyújthatóságának véghatárideje 2019. március 18-ról 2019. május 20-ra változott.

Immár csaknem másfél éve pályázható újra a VEKOP-5.1.1-5.1.2-16 kódszámú „Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel" című felhívás, az azóta eltelt időben a nyilvános statisztikai adatok alapján a rendelkezésre álló 11,76 milliárd Ft-os keretösszeg 55%-ára érkezett be támogatási igény.

A jelentős fennmaradó keret tehát várja azon pályázók jelentkezését, akik épületeik energetikai fejlesztését tervezik, de ezidáig a feltételek - legyen szó akár az ingatlannal kapcsolatos elvárásokról, vagy a vállalkozás gazdálkodási adatairól - nem tették lehetővé a pályázaton való indulást.

Most, hogy van még bőven idő és keret a pályázaton való induláshoz érdemes lehet alaposabban mérlegelni a pályázatban rejlő potenciált, hiszen az energetikai célú beruházások a mai nevetségesen alacsony betéti kamatszintek mellett akár befektetésnek is kiválóan alkalmasak. Ahogy mi számoltuk egy korábbi cikkünkben, az uniós energetikai pályázatok 40-60%-os támogatási intenzitása mellett, a vissza nem térítendő támogatással megvalósított beruházások megtérülési ideje is arányosan, akár 4-9 évre csökkenthető. Ha ezzel szemben vesszük példaként az 5 éves lekötött betétek után kapható 2%-os évi kamatot, jól szemléltethető, hogy energetikai beruházásunk már középtávon nagyobb hozamot termelhet nekünk a banki hozamnál.

A pályázat egyik fontos korlátja, hogy önállóan napelem rendszerre nem lehet pályázni, csak más energetikai korszerűsítéssel - szigetelés, fűtés korszerűsítés, nyílászáró csere, világítás korszerűsítés, stb. - együtt.

Feltétel, hogy

• az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész (pl. szigetelés, fűtés korszerűsítés, nyílászáró csere, világítás korszerűsítés, stb.) legalább 30% legyen a projekt összes elszámolható költségén belül.
• a megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész legalább 10% legyen összes elszámolható költségén belül. 

A pályázat emellett kombinált támogatási konstrukciót biztosít, azaz a megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, kölcsön részből és önerő részből tevődik össze, amelyek együttesen határozzák meg a projekt összes elszámolható költségét. A pályázat tehát csak hitellel vehető igénybe, ahol az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás mértékét. Emellett minimum a projekt elszámolható összköltségének 10%-át kitevő igazolt saját forrás szükséges.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet.

 Lássuk a pályázat részleteit:

Az ügyféligények és az eddig beérkezett finanszírozási kérelmek elemzése alapján döntött úgy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank, hogy megemelik a KKV Technológia Hitelprogramban igényelhető hitelösszeg maximumát. Korábban a felvehető hitelösszeg minimum 1 millió forint és maximum 50 millió forint volt, mostantól az igényelhetőség felső határa 150 millió forintra nőtt. A program egyik fontos megkülönböztető előnye más hitelekhez képest, hogy a kezdő vállalkozások számára is elérhető, esetükben továbbra is 25 millió forint az igényelhető hitel maximuma.

A program sikerét mutatja, hogy az MFB Pontokhoz a szeptemberi indulás óta 1200 darab hiteligénylés érkezett, összesen közel 29 milliárd forint értékben. Az ügyletenkénti átlagos hiteligény megközelíti a 17 millió forintot. A program egyik kiemelt előnye, hogy a forrásokhoz gyors átfutási idővel juthatnak hozzá a vállalkozások.

A teljes nevén Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP-8.3.5-18) keretében összesen 80 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére.

A feltételeket már az indulásnál úgy alakították ki, hogy a program segítségével a lehető legtöbb vállalkozás számára megvalósítható legyen a technológiai korszerűsítés. A rendkívül kedvezményes, a teljes futamidő alatt nulla százalékos kamattal igényelhető hitelt elsősorban eszközbeszerzésre, korszerűsítésre és kezdő vállalkozások beindítására lehet felvenni. Emellett a hitelből finanszírozható a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képesség megteremtése és bővítése. Az igényléshez minimum 10%-os saját forrás szükséges, a futamidő akár hét év is lehet.

A hitelprogramról készített rövid tájékoztatónkat innen tudja letölteni: GINOP-8.3.5-18 - Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram

Forrás: MFB

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) új kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati rendszert indít idén, ahol elsősorban a vállalati hatékonyság és versenyképesség növelését célzó innovációs és K+F projektekre helyezi a hangsúlyt. Az új pályázatok már 2019 második negyedévében megjelenhetnek.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal hazai forrásból évente nagyjából 80 milliárd forintos támogatást nyújt ilyen célokra, többségében vállalkozásoknak, ebben nem várható lényeges változás. Az újabb pályázati felhívások tervezetéből azonban komoly hangsúlyeltolódás rajzolódik ki, ahol a piacvezérelt módon megvalósuló vállalati innovációs projektek támogatása lesz a fő cél.

A Hivatal által szervezett „Országos Innovációs Fórum- Innovatív KKV-k a sikeres Magyarországért" elnevezésű roadshow-n cégünk munkatársai is részt vettek. Az itt elhangzottak alapján összegyűjtöttük Önöknek, hogy az új versenypályázati tervekről mit lehet tudni.

Az új pályázati rendszerben a pályázatokat négy fő irányvonal mentén kívánják meghirdetni:

• KKV Start Innováció
• Piacvezérelt KFI
• Nyílt Innováció
• Ipar-Egyetem Együttműködés

2019. március 8-i hatállyal módosult a GINOP-8.3.5-18 kódszámú „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram" termékleírása, amelynek keretében a maximálisan igényelhető kölcsönösszeg 50 millió Ft-ról 150 millió Ft-ra nőtt.

A Hitelprogram keretében 2018. szeptember 10-től lehet 0%-os kamatozású hitelt igényelni mikro-, kis- és középvállalkozások számára pénzügyi szempontból életképes és jövedelemtermelő technológiai korszerűsítéseik, korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességeik megteremtésére, bővítésére.

A kölcsön összege 1 millió Ft és 150 millió Ft között lehet, a kezdő vállalkozások által igényelhető hitel összege pedig maximum 25 millió Ft lehet.

A hitel nemcsak hogy 0%-os kamatköltséggel jár, de a hitelkérelem bírálatával, a kölcsönszerződés megkötésével és módosításával, valamint a kölcsön folyósításával összefüggésben sem számítható fel díj, kivéve az, amely harmadik felet illet (pl. értékbecslői, közjegyzői díj). A Saját Forrás minimálisan elvárt mértéke a Projekt elszámolható költségének legalább 10%-a.

A tavalyi év egészében a teljes vállalati hitelállomány 13,6 százalékkal, a kkv-szegmensé közel 12 százalékkal bővült – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési folyamatokról készített elemzéséből.

A kkv-szektor hitelállománya előzetes adatok alapján közel 12 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a mikrovállalatok 21 százalékos emelkedést regisztráltak. A tranzakciós bővüléshez a kkv-szektor hitelfelvétele mellett számos nagyvállalat egyedi és nagy volumenű ügylete is hozzájárult.

Éves összevetésben 892 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány. Ez a 13,6 százalékos éves növekedés egyrészt kiemelkedőnek tekinthető a régióban, másrészt az elmúlt 10 év legmagasabb hazai növekedési üteme. 

Ugyanakkor még mindig széles az a magyar vállalkozói kör, aki csak és kizárólag vissza-nem-térítendő támogatásban gondolkodik, holott évek óta tudhatjuk, lassanként a vissza nem térítendő helyett egyre inkább visszatérítendő, vagy kombinált támogatással telik meg az EU-s pénzek képzeletbeli kasszája.

A hazai vállalkozások még mindig mintegy 70-75%-a banki hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ugyanez az arány 15-20%.

A március 4-i értékelési határnappal nem zárták be a nagy népszerűségnek örvendő „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú élelmiszeripari pályázatot, így a pályázók előtt továbbra is nyitva a beadás lehetősége, a következő határnap 2019. április 3. lesz. Biztosat nem állíthatunk, de a keretösszeg véges és ahogy telnek a hetek, egyre inkább fennáll a veszélye, hogy ez a határnap valóban az utolsó határnap lesz!

A pályázatra, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség, 2019. január 2 óta nyújthatják be kérelmeiket mezőgazdasági termelők, illetve mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások egyaránt.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

Ahogy már megszokhatták tőlünk, időről időre közzétesszük az aktualizált pályázati menetrendet, amelyből látszanak a még nyitott pályázati konstrukciók, illetve a legfontosabb pályázati határidők. Íme a 2019. márciusi aktualizált menetrend:

Amennyiben a táblázatot nehezen tudja elolvasni, kattintson a képre, majd nagyítsa újabb kattintással teljes méretre.

Bármelyik pályázattal kapcsolatos kérdéseikkel keressenek bennünket bizalommal.

A héten két pályázat beadási határideje is módosult az alábbiak szerint:

A GINOP-2.1.2-8.1.4-16 - Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében című felhívás benyújtási határideje 2019. február 28. 12 óra 00 percről meghosszabbításra kerül.

Az új határidő 2019. április 15. 12 óra 00 perc.

Bővebb információ a pályázatról: GINOP-2.1.2-8.1.4-16 - Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében

A GINOP-3.1.2-8.2.4-16 - Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása című felhívás benyújtási határideje 2019. március 08. 12 óra 00 percről meghosszabbításra kerül.

Az új határidő 2019. június 20. 12 óra 00 perc.

Bővebb információ a pályázatról: GINOP-3.1.2-8.2.4-16 - Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása

Az egyházi közösségeknek és a helyi önkormányzatoknak szóló két pályázati kiírással elindult a Magyar Falu Program - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a mintegy 2200 lakosú Perbál plébániáján tartott sajtótájékoztatón.

A Magyar Falu Program 2019-ben 150 milliárd forint támogatást kap, amelyből 75 milliárd forint pályázati úton lesz elérhető az ötezer főnél kisebb települések számára.

A közszolgáltatások színvonalának emelését és a falusi életminőség javítását 18 támogatott célterület fogja át, 16-nak az önkormányzatok, kettőnek pedig az egyházak lesznek a kedvezményezettjei.